A NATO tagországok védelmi miniszterei a katonai szövetség készenléti és reagáló képességeinek javítása mellett döntöttek – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stoltenberg a kétnapos miniszteri tanácskozás első munkanapjának eredményeit összegző sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítésével 2020-ig megteremtik annak lehetőségét, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök utánpótlása és európai mozgathatósága Észak-Amerika és Európa között.
A főtitkár hangsúlyozta: a katonai szövetség határozott lépések megtétele mellett döntött az elrettentés és a védekezés további erősítése érdekében. A döntés értelmében szükség esetén harminc gépesített zászlóalj, harminc repülőszázad és harminc csatahajó lesz bevethető – az eddig kilencven napos határidő helyett – harminc napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.
A miniszterek megegyeztek abban is, hogy az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ pedig a németországi Ulmban jön létre. A parancsnoki struktúra erősítése 1200 fős személyi állománynövekedést jelent – tette hozzá.
A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén. Azt biztosítja mindez, hogy a megfelelő erők megfelelő helyen, a megfelelő időben álljanak rendelkezésre. A fejlesztés és képességnövelés nem új erők felállításáról vagy telepítéséről szól, hanem a meglévő erők felkészültségének javításáról – húzta alá.
A döntések – amelyeket a NATO tagországok állam-, illetve kormányfői július közepén esedékes csúcstalálkozójukon erősítenek meg -kiegészítik a katonai szövetség levegőben, földön, vízen és a ciber-térben kifejtett védelmi kapacitásait, erősítik egységét és felkészítik a jövő új kihívásaira – tette hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, védelmi kapacitásának erősítésével a NATO célja nem Oroszország elszigeteltségének növelése. A szervezet kapcsolata Moszkvával továbbra is az elrettentésre és a konstruktív párbeszédre épül. A szankciók fenntartása véleménye szerint szükséges, mert egyértelmű üzenetet hordoznak az Ukrajnában elkövetett erőszakos katonai cselekmények következményeit illetően.
Stoltenberg szerint az Európa és az Egyesült Államok, vagy egyes partnerországok között fennálló feszültségek nem gyengítik a katonai szövetséget. Ennek bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok Lengyelország kérésére harccsoportok telepítésével növelné jelenlétét a szövetség keleti határain, beleértve a Baltikumot is. Európai jelenlétét Kanadai is növelni szándékozik – tájékoztatott.
A főtitkár kérdésre válaszolva elmondta azt is, a NATO meghívja Petro Porosenko ukrán elnököt a júliusi, Brüsszelben tervezett NATO-csúcstalálkozóra. A tanácskozás formájáról és pontos mentéről később születik döntés.
