Jelentősen növelik védelmi kiadásaik összegét a NATO-tagországok – állapította meg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Azzal a 2014 szeptemberében tett két vállalással összefüggésben, amely szerint a NATO-tagországok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig húsz százalékot fejlesztésre, Stoltenberg elmondta: 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.

Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a négyszáz milliárd dollárt. „Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Stoltenberg.

Tájékoztatása szerint egyre több szövetséges tartja be a megállapodásban foglaltakat: idén kilenc tagország tesz eleget teljes mértékben az említett vállalásnak, míg néhány évvel ezelőtt mindössze három ilyen tagállam volt.

A főtitkár elmondta azt is, hogy a keddi londoni csúcsértekezleten a tagországok vezetői egyebek mellett megbeszélést folytatnak a NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről, azzal összefüggésben az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók fontos szerepéről, áttekintik a NATO Oroszországgal ápolt kapcsolatait, Kína erősödésének várható következményeit, az energiabiztonság és a fegyverellenőrzés jövőjét, illetve elfogadhatják azt a dokumentumot is, amely a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett.

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében – tette hozzá.