A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF) egyoldalúan Oroszország fenyegeti, ugyanis nem történt egyetlen, Oroszországot fenyegető amerikai rakétatelepítés európai vagy más területen sem – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A főtitkár a NATO-Oroszország Tanács zárt ajtók mögött folytatott, nagyköveti szintű megbeszélését követően tartott sajtóértekezletén kijelentette: a katonai szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy térjen vissza a megállapodásban foglaltak betartásához. Nem mutatkozik hajlandóság Moszkva részéről, de ég van idő megmenteni a szerződést az augusztus 2-án lejáró határidőig a globális biztonság megőrzése érdekében – mondta. Stoltenberg tájékoztatása szerint a NATO-Oroszország Tanács minden tagja egyetért abban, hogy a szerződés döntő fontosságú az euroatlanti biztonság szempontjából.
„A szerződés veszélyben van, az idő elfogy, és sajnos nem láttuk az áttörés jeleit” – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette, ideje arról beszélni, milyen védekező jellegű választ adhat a NATO akkor, ha a határidőt követően sem mutatkozik szándék Moszkva részéről vonatkozó tevékenységeinek átláthatóvá tétele érdekében.
„Fel kell készülni egy szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló szerződés nélküli világra” – jelentette ki. Aláhúzta továbbá, a szerződéstől való eltávolodás aggodalomra ad okot, ugyanis azt mutatja, hogy más fontos, a globális biztonság érdekében kötött megállapodás is könnyen veszélybe kerülhet – mutatott rá.
A szövetség továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződéshez való visszatérés jegyében – húzta alá.
Az Ukrajnával kapcsolatos, biztonsági helyzetet elemző tárgyalásról a főtitkár elmondta, nincs előrelépés a minszki megállapodás végrehatásában. Továbbra sem szűnik a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren kialakult feszültség, ezért a NATO és szövetségesei ismételten felszólítják Moszkvát, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet, a lefoglalt hajókat és felszereléseket.
A szövetségesek és Oroszország alapvetően eltérő állásponton vannak, de a NATO elkötelezett a párbeszéd folytatása mellett, „anélkül ugyanis nem tudjuk feloldani a nézetkülönbségek okozta feszültségeket” – tette hozzá Stoltenberg.
Vlagyimir Putyin a napokban írta alá a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
