A Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának köszönhetően Macedónia a szerdán kezdődő NATO-csúcstalálkozón meghívást kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az észak-atlanti szövetséggel – közölte a szövetség főtitkára Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának részleteit ismertető sajtótájékoztatóján történelmi jelentőségűnek nevezte a hosszú évek diplomáciai előkészítését követően, június közepén létrejött, az egykori jugoszláv köztársaság új nevéről szóló megállapodást.
Mint mondta, a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele a megállapodás véglegesítése, a teljes jogi folyamat lebonyolítása. Ez meghatározza Szkopje NATO-tagság felé vezető útját, amely a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását is szavatolja.
A meghívás annak bizonyítéka, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó, vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt – tette hozzá.
A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadások növelésére vonatkozó elhatározása nem az Egyesült Államok kedvéért vagy kérésére történt. A védelmi kiadásokról szóló megállapodásról saját védelmük fokozása érdekében döntöttek, a biztonságot veszélyeztető kockázatok növekedése miatt.
Stoltenberg tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.
A főtitkár elismerte, hogy az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között feszültséget okoz a védelmi kiadások kérdése, de hozzátette, a nézeteltérések ellenére NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad.
Mint hangsúlyozta, az amerikai jelenlét Európában jó a kontinens biztonsága szempontjából, ugyanakkor jó az amerikai hadsereg számára is, ugyanis lehetőséget biztosít számára a közel-keleti és afrikai misszióinak könnyebb kivitelezéséhez. Az európai hozzájárulás és a képességek rendelkezésre állása is segítséget biztosít az Egyesült Államok számára. A NATO-csúcstalálkozó is az Európa, valamint Amerika érdekét is szolgáló együttműködést és a szolidaritást fogja kifejezni és erősíteni – tette hozzá.
Stoltenberg leszögezte, hogy Donald Trump amerikai elnök és Valgyimir Putyin orosz elnök jövő hétfőre tervezett, Helsinkiben tartandó találkozója teljes mértékben összhangban van a NATO politikájával. A szövetség a védelem fenntartása mellett továbbra is párbeszédre törekszik Oroszországgal. Az amerikai-orosz találkozó, valamint más NATO-tagországok és Oroszország vezetőjének politikai párbeszéde a feszültségek enyhítése által hozzájárulhat egy újabb hidegháború kialakulásának elkerüléséhez – húzta alá a főtitkár.
