A közösségi rendészet modelljének kísérleti bevezetéseként négy közösségi rendőr kezdi meg munkáját július elsején Zalaegerszegen – közölte a zalaegerszegi közgyűlés jogi bizottságának elnöke június 30-án, hétfőn az MTI-vel.
Tóth László elmondta: a közösségi rendészet a Svájci-Magyar Együttműködési Programnak köszönhetően, a Belügyminisztérium szervezésében elsőként négy városban, Zalaegerszeg mellett Nyíregyházán, Miskolcon és Szegeden valósul meg.
A program célja, hogy a rendőrség a helyi közösségekkel együtt mérje fel a bűnügyi problémákat és dolgozzon ki megoldási javaslatokat. A közösségi rendőrség minden esetben bevonja a helyieket a problémák megoldásába, munkájuknak köszönhetően közvetlenebbül elérhetik a polgárokat, fogadóórákat tartanak, bűnmegelőzési előadásokat szerveznek.
A közösségi rendőr könnyen elérhető, kérdésekkel, észrevételekkel lehet hozzá fordulni, munkája során bűnmegelőzési tanácsokkal is segít. Felhívja a helyiek figyelmét az esetleges veszélyforrásokra, már megtörtént bűncselekmények esetén a megoldási lehetőségekre, valamint az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokra, a civil szervezetek munkájára.
Zalaegerszegen körzeteket jelölnek ki, hogy az emberek minél előbb el tudják juttatni észrevételeiket a lakóhelyükhöz közeli közösségi rendőrhöz. A lakosság a különböző rendezvényeken, fesztiválokon, fórumokon, előadásokon is találkozhat a közösségi rendőrrel.
A közösségi rendőrség az érintett városi rendőrkapitányságok részeként, de újfajta filozófiával, szemléletváltással tevékenykedik majd, általa jobban be tudják vonni a helyieket az őket érintő problémák feltárásába és megoldásába – hangsúlyozta a jogi bizottság elnöke.
Hozzáfűzte, hogy a modell bevezetésével szorosabb együttműködés alakul ki a közbiztonság javításában érintett szervezetek között, javul a közbiztonság, az emberek biztonságérzete, hosszú távon pedig létrejön egy olyan szakmai tudásbázis, amely további húsz nagyvárosban megteremti a program kiterjesztésének lehetőségét.
Nem lenne rossz tudni, hogy az ország összes településére meghírdetett kmb-program „filozófiája” és eközött mi a különbség. És akkor ne is beszéljünk a fizetett közterületfelügyelők, kerületőrségek stb. feladatairól. Ugyanakkor mindenki elismeri, hogy az ingyenes, önkéntes polgárőrök nélkül a közbiztonság szintje alacsonyabb lenne!
Csak, hogy értsük, mi is a valós helyzet.
A linkben lévő városbiztonsági kézikönyv tartalmazza a közösségi rendőrség, közösségi rendészet definícióját, s hogy kiknek és hogyan is kellene megvalósítania. Közlöm a vonatkozó részletet is.
http://www.nyirbator.hu/files/_nyirbatorvaros/download_files/270/Varosbiztonsagikezikonyv2011.pdf
A 125. oldal alján olvashatjuk a közösségi rendőrség, közösségi rendészet ( Community Policing) definícióját, ekként:
„Közösségi rendőri munka (community policing) (pl. Közösségi Bűnmegelőzési Irodák, civilek koordinációjával) a lakosság és helyi rendőrség együttműködése, széles körű problémamegoldás, átfogó stratégia preventív és regresszív elemekkel, technikai‐szituatív eszközökkel, személyorientált segítő intézkedésekkel, a rendfenntartás
hagyományos eszközeit is felhasználva.
G. Ferrero: „A hatalom felülről jön, a legitimitás alulról. A minőség és
mennyiség vetélkedésének idején fontos, hogy a hatalom legitimitása minőségi és ne mennyiségi alapokon nyugodjék. A rendészet legitimációja „alulról” építkezik, ha elfogadottságon és kooperáción nyugszik – ebben az esetben közösségi rendészetről beszélünk.”
Ehhez képest, meglehetősen hiányzik a Közösségi Bűnmegelőzési Irodák a civilek koordinációjával, mert nincs közösségi rendészeti stratégia (a téma felmentést kapott stratégia készítés alól, szerintem hiba volt ), nincs a Közösségi Bűnmegelőzési Irodák létrehozásának anyagi támogatottsága, modellje. Eddig Magyarországon 2 iroda létesült évek óta: 1 Debrecenben, az ottani rendőrök hozták létre Közösségi rendőrségi iroda néven, ma nem tudni, működik-e még egyáltalán, s ha igen, jól van-e úgy. A másikat évekkel ezelőtt dr. Jármy Tibor alkotta meg lakóhelye térségében, s ott valóban civilekkel hozta létre – erről sem tudni, ma is képes-e működni. Amit én tényként ismerek, friss levelezéseim nyomában: a definíciót hiába alkották meg, ha a kompetenciák tisztázatlanok arra nézve, hogy kinek, mi a dolga. Enélkül tervezni sem lehet. Nincsenek közösségek sem igazán. Sőt, egyáltalán nincsenek! Közösségek nélkül pedig Közösségi Bűnmegelőzési Irodák sem jönnek létre, támogatás hiányában.
Az USA-ban, őshazájában megalkották a Rendellenességek és erőszak elleni törvényt, ez foglalta magába azt a koncepciót, amely szabályozta a közösségi rendészeti irodák állami és nonprofit létrejöttét. Ott a Szenátus évente jelentős forrásokkal támogatja.
Magyarország pedig városbiztonsági kézikönyvben rögzíti a definíciót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktoranduszai körében meghirdetett közösségi rendészeti pályázatra pályázati anyag nem érkezett. Ezt én a doktoranduszokra nézve, de a Rendészetelméleti Kutatóműhelyre nézve is szégyenletesnek tartom, hiszen 2013. novemberében a Rendészetelméleti Kutatóműhely létrehozójának kezében láttam azt a kb. 10 cm vastagságú könyvet, amely a közösségi rendészet témakörben sok ország jó példáját gyűjtötte össze, friss kiadványként.
Ausztriában Közösségi rendészeti Intézet foglalkozik a közösségi rendészet fejlesztésével. Nálunk nincs intézménye e téma fejlesztésének, de divatos PR téma, mert jól hangzik a hozzá nem értő lakosság felé.
Lári- fári! Kár, hogy csak itt tart Magyarország! Vajon mit lehet tenni az érdemi, és több továbblépés érdekében? Már ha egyáltalán érdemes. A cikk szerint Tóth László BM munkatárs kommunikált róla. Szerinted mit lehet tenni a további, érdemi továbblépés érdekében?