A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 200 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re és 100 millió forintra büntette a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t, mert jogsértően utasították el a pótkocsikra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötését.
Az MNB pénteken közzétett határozataiban kötelezte a K&H Biztosító Zrt.-t és a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t, hogy a kgfb szerződésekre vonatkozó ajánlatok befogadását minden esetben teljesítsék, így a tíz tonna feletti pótkocsis, félpótkocsis járművekre is kössék meg a szerződéseket.
A biztosítóknak az ezzel kapcsolatos biztosítási és működési kockázataik csökkentésére át kell alakítaniuk kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereiket, és minderről 2015. szeptember 30-ig belső ellenőri jelentést kell küldeniük a jegybanknak.
A közlemény szerint a K&H Biztosító 2014 novemberében – amikor az érintett üzembentartói kör tekintetében a biztosítási piacon igen kedvező kgfb díjakkal volt jelen – több ezer pótkocsira, félpótkocsira jogszabályi felhatalmazás hiányában utasította el a kgfb szerződés megkötésére tett ajánlatokat. Emellett egyoldalúan flottaként kezelte az azonos üzembentartótól legalább öt pótkocsi biztosítására tett ajánlatokat, miközben szerződési feltételeiben kikötötte az ezen gépjárművekre vonatkozó flottaajánlat indoklás nélküli elutasításának lehetőségét.
A Groupama Garancia Biztosító azt észlelte, hogy a K&H Biztosító által elutasított üzembentartók egyedi szerződéses ajánlataikkal a biztosítót keresik meg. Ezt követően a szerződési feltételeiben olyan kiegészítést rögzített, amelynek értelmében a 15 napon belül ugyanazon érintett üzembentartó által öt vagy annál több pótkocsira, félpótkocsira tett ajánlatok flottaszerződésnek minősülnek, és ezek a flottaszerződések csak 2014. december 31-ig – akárcsak néhány napig – állhatnak fenn.
Mindemellett több ügyfél 52 járműre tett egyedi szerződéses ajánlatát a biztosító azzal az indokkal utasította el, hogy azok nem felelnek meg az előbbi „kényszerflottásítást” rögzítő szerződéses feltételeinek, illetve a flottákra vonatkozó díjszabásnak. Mindkét biztosító a pótkocsira, félpótkocsira meghirdetett alacsony díjakkal „bevonzott” üzembentartói kör okozta kockázatokat jogszabálysértő, az ajánlatbefogadási kötelezettség kijátszását eredményező módon kezelte, ahelyett, hogy a kockázatokkal arányban álló díjakat időben meghirdette volna.
A jegybank a bírságok mértékénél figyelembe vette, hogy az üzembentartók szerződéskötési kötelezettségére és a biztosítók ajánlatbefogadási kötelezettségére épített hazai kgfb szabályozási rendszert súlyosan sérti az olyan biztosítói magtartás, amely egy, a biztosító által kockázatosnak tekintett üzembentartói kör esetén az ajánlatbefogadási kötelezettséget ellehetetleníti. Az ilyen biztosítói szabályozási és ajánlatkezelési rezsim a kgfb piacot, az érintett üzembentartók és az azok potenciális károkozásával érintett személyek érdekeit is súlyosan veszélyezteti.
A kgfb rendszere a közbizalomra épül, arra, hogy járműveket üzembentartók úgy vehetnek részt a közlekedésben, hogy tudják: az általuk esetleg okozott kárt nem nekik, hanem felelősségbiztosítónak kell megtérítenie, illetve hogy károsultként a káruk bizonyosan megtérül. A jegybank szerint e közbizalom biztosítéka, hogy az üzembentartók kgfb szerződés megkötésére kötelesek, míg a biztosítók kötelesek elfogadni az üzembentartók jogszabályszerű szerződéses ajánlatát.
