Nem inzultálni, hanem konzultálni, ez a mottója a fogyasztóvédelmi hatóságnak, amely büntető hatóság helyett „barátságos hatóság” kíván lenni – mondta Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.
A hatóság konzultációs készségét jelzi szavai szerint az is, hogy munkatársaik a kis- és középvállalkozások fogyasztóvédelmi ellenőrzése során nem szabhatnak ki bírságot, ugyanakkor felhívják a figyelmet a hiányosságokra és a jogszabályok szerinti helyreállítás kötelezettségére. Koszorús, aki a helyi iparkamara mellett működő megyei békéltető testület tagjaival találkozott, hangsúlyozta: a békéltető testületek olyan konzultatív fórumok, amelyek vitás esetekben a felek közötti megegyezést segítik, tevékenységükkel pedig a kisebb perértékű ügyekben jelentősen tehermentesíthetik a bíróságokat.
A helyettes államtitkár a fogyasztóvédelem tevékenységéről szólva elmondta: idén a nők és a gyerekek világát célozták meg, laboratóriumi elemzésekkel alátámasztott ellenőrzéseik kiterjedtek többek között a pelenkára, az etetőszékre, gyermekbiciklikre és a szén-monoxid-érzékelőkre is. Idén januárban 1,2 milliárd forint uniós támogatást nyert a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztói tudatosság növelésére, amelyre nagy szükség van, hiszen szavai szerint a hatósághoz beérkező évi százezer fogyasztóvédelmi panasz negyven százaléka fogyasztói tudatlanságból fakad.
A jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben és hatvan nap múlva lép hatályba
Hozzáfűzte azt is: tapasztalható némi javulás, tavalyhoz képest eddig két százalékkal csökkent az idegenforgalmi szezonban beérkezett fogyasztói panaszok száma, ami jelzi, hogy sok vállalkozás vált fogyasztóbarátabbá. Koszorús a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szólva elmondta: a jogszabály megerősítette a fogyasztóvédelmi rendszer egyik fontos elemét, a békéltető testületeket.
Szavai szerint kevesen tudják, hogy az uniós csatlakozásunk óta a fogyasztóvédelmi hatóság nem járhat el közvetlenül a vállalkozó és az ügyfél közötti vitákban, ebben a békéltető testületeknek lehet szerepük. Ismertette: a jogszabályváltozás szerint a jövőben a vállalkozónak kötelessége lesz megjelenni a békéltető testület ülésén, ha ezt nem teszi, kis- és középvállalkozások esetében az illetékes kormányhivatalok által kiszabott bírság tizenötezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet, multinacionális nagyvállalatok esetében pedig a bírság összege akár elérheti a cég éves árbevételének akár öt százalékát is.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy Vas megyéből az országos átlagnál kevesebb fogyasztóvédelmi panasz érkezik, tavaly összesen 222 esetben kellett a megyében békéltető testületi eljárást indítani — írja az MTI.