Extrém kánikula? Kiberterrorizmus? Újabb világjárvány? Verekedésbe keveredés egy sporteseményen? Baleset a bérelt autóval? Vajon, milyen kockázatokkal nézünk szembe az elkövetkezendő tíz évben? Egyre gyorsabban változó világunkban egyáltalán nem meglepő, hogy egyik évről a másikra a kockázati tényezők élbolyába került a járványhelyzet. Az Allianz Hungária közleménye arra a keresi választ, hogy mi jöhet még, mire érdemes biztosítást kötni.
Teljesen másképpen éljük az életünket, mint akár öt vagy tíz éve. Már nem feltétlen saját autónkkal megyünk kirándulni, dolgozni, ha éppen olyan munkánk van, ami otthonról végezhető, egyre több okoseszköz segíti mindennapjainkat, tágul az online térben elintézhető teendők sora. A koronavírus csak felgyorsított számos átalakulást, amelyek a technológiai robbanás következtében már amúgy is a küszöbön álltak. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal, hogy a technológiák nemcsak fantasztikus új lehetőségeket teremthetnek, hanem számos új veszélyhelyzetet, kockázati tényezőt is generálhatnak. A biztosítók feladata, hogy ezeket folyamatosan figyeljék, és személyre szabottabb ügyfélkiszolgálást tehessenek lehetővé.
Világunkat egyre inkább a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság jellemzi. Ez az úgynevezett VUCA-világ jelensége (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous – gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan), ami új szemléletet, új megoldásokat és képességeket, azaz még hatékonyabb alkalmazkodást kíván meg tőlünk is. Nézzük, min érdemes már most elgondolkodni biztonságunk érdekében!
Az egymással egyre inkább összekapcsolt tárgyak világában újra kell gondolni annak a kérdését, hogy egy adott kockázat mire vonatkozik. A hagyományos biztosítási modellben a kockázatok jó része olyan vagyontárgyakhoz (lakás, ház, autó) kapcsolódik, amelyek valakinek, vagy valakiknek a tulajdonát képezik, azonban jelenleg is tapasztaljuk a tárgyak birtoklásához való viszonyulásunk megváltozását: az autókat, lakásokat egyre inkább „csak” használni szeretnénk. A biztosítóknak fel kellett ismerniük, most pedig meg kell érteniük a„felhasználói” kockázatokat a „tulajdonosi” kockázatok helyett.
Olyan radikálisan új élethelyzetek, kockázatok is bekövetkezhetnek 2020 után, amelyekre jelen pillanatban egyáltalán nem gondolunk. Az előre látható, vagy éppen nem látható globális kihívások, az egyre szélesebb körben használt okoseszközök, a mesterséges intelligencia elterjedtebb alkalmazása, az élettartamunk növekedése, az egyes társadalmi csoportok közötti növekvő társadalmi-gazdasági különbségek, az új generációk új szokásainak megjelenése, a munka világának átalakulása számos új kockázatot is rejt. Mindezek a jelenleginél jóval színesebb biztosítási palettát eredményezhetnek majd, de egyúttal proaktív, a kockázatok mérséklését szem előtt tartó, fenntartható szemléletű közös gondolkodást is feltételeznek a biztosítói, a biztosítotti és sok esetben kormányzati oldal részéről.
A megoldás a dinamikus kockázatkezelés. Ha például kevesebbet használjuk az autónkat, a balesetek bekövetkezésének esélye is alacsonyabb. Amennyiben egészségesebben élünk, kerüljük a veszélyes élethelyzeteket, csökkenthetjük azon kockázatokat, amelyek az egészségünket veszélyeztethetik. A mai, technológia és okoseszközök uralta világban lehetőség nyílik arra, hogy mindezeket az összefüggéseket automatikusan begyűjtött adatok erősítsék meg, azaz dinamikusan követhessék a biztosítók az egyes kockázatok kialakulását, jellegét. Így válik lehetővé a termékek személyre szabása és az ügyfelek még professzionálisabb kiszolgálása, például egy-egy adott biztosítási esemény kárrendezésének folyamata jelentősen felgyorsítható lesz.
