Németország az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő tevékenysége miatt kirobbant botránnyal összefüggésben pénteken felmondott egy 1968-ban megkötött megállapodást, amely hozzáférést biztosított a nyugatnémet titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz az országot megszálló szövetségeseknek.
A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német külföldi hírszerző szolgálatot (BND) és a belső elhárítást (BfV) a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére – vagyis telefonok lehallgatására, levelek, táviratok elolvasására -, és az így keletkezett adatok megosztására.
A német külügyminisztérium pénteki közleménye szerint Németország az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával mondta fel az egyezményt. A felek egymással egyetértésben, diplomáciai jegyzékváltás útján helyezték hatályon kívül a megállapodást.
A közleményben idézik Guido Westerwelle tárcavezetőt, akinek szavai szerint a hatálytalanítás folyamata hetekig tartott.
A lépés „a magánszféra védelméről az utóbbi időszakban kibontakozott vita szükséges és helyes következménye” – közölte a német diplomácia vezetője.
Korábban a kormány képviselői az NSA titkos adatgyűjtő programjai körüli vitával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az 1968-as megállapodás ugyan érvényben van, de Németország egyesítése óta nem érkezett olyan kérés a német szolgálatokhoz, amelyben az egyezményre hivatkoztak volna. Németországban továbbra is állomásoznak amerikai és brit csapatok.
Az egyezmény felmondásától függetlenül az amerikai, a brit és a francia hatóságok továbbra is jogosultak arra, hogy megfigyeljék a németországi telekommunikációt titkosszolgálati módszerekkel – véli Josef Foschepoth történész a ZDF országos közszolgálati televízió beszámolója szerint.
Az 1968-as megállapodás alapja az NSZK-ban állomásozó NATO-csapatok státusáról szóló 1951-es megállapodás 1959-es kiegészítése, amely a külföldi katonák jogállását szabályozza. Ennek a dokumentumnak az alapján pedig a külföldi titkosszolgálatok akár önállóan is végezhetnek megfigyelést – emelte ki a történész.
Az AP amerikai hírügynökség idézett egy név nélkül nyilatkozó német kormányzati tisztségviselőt, aki szerint az 1968-as egyezmény felmondása jelképes lépés, és nincs gyakorlati következménye a német és az amerikai, illetve brit szolgálatok együttműködésében. Hozzátette: a kormány tárgyal a párizsi vezetéssel, hogy német-francia viszonylatban is helyezzék hatályon kívül a titkos egyezményt.
Németországban a náci Gestapo és a keletnémet Stasi (állambiztonsági szolgálat) emléke miatt is rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, így az NSA-botrány fontos üggyé vált a belpolitikában. Különösen azt követően, hogy kiderült: nemzetközi összevetésben az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége rendkívül nagy mértékben érinti Németországot, és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között.
A német kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a lakosság többsége ezt nem hiszi el, és elégedetlen az ügy feltárását célzó kormányzati erőfeszítésekkel — írja az MTI.
