Németországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a globális biztonságpolitikai folyamatok alakításában a kormány formálódó új stratégiája szerint — írja német lapokra hivatkozva az MTI.
A védelmi minisztérium, a külügyi tárca és a kancellária együttműködésében fejlesztett stratégia alapján Németországnak a folyamatokat aktívan alakító szereplőként kell megjelennie a biztonságpolitika globális erőterében, Európában pedig még nagyobb felelősséget kell vállalnia, „központi fontosságú tényezőként” kell cselekednie a védelem- és biztonságpolitika területén.
Továbbra is alapvető államérdek a szövetségi rendszerek fenntartása, Németországnak az EU-ba és a NATO-ba beágyazva, az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatban kell kifejtenie a globális rend fenntartását célzó erőfeszítéseit.
A legfőbb német érdekek a kereskedelem és az információk áramlásának szabadsága, és az energia- és nyersanyagellátás biztonsága. A legnagyobb kihívást a nemzetközi terrorizmus, az informatikai biztonság és Oroszország „agresszív” külpolitikája jelenti – idézett két lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Kölner Stadt-Anzeiger a dokumentumból, amely szerint Oroszország az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével és a kelet-ukrajnai válsággócban folytatott tevékenységével „nyíltan megkérdőjelezte” a második világháború után kialakított rendet.
A stratégiát a Fehér könyv Németország biztonságpolitikájáról és a Bundeswehr (a német hadsereg) jövőjéről 2016 (Weißbuch zur Sicherheitspolitik Deutschlands und zur Zukunft der Bundeswehr 2016) című dokumentum rögzíti. Az első Fehér könyv 1969-ben készült, a mindenkori német kormány biztonságpolitikájának fő vonalait lefektető anyagot legutóbb 2006-ban frissítették.
A német lapok szerint a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) koalíciós kormánya még a nyári törvényhozási szünet előtt elfogadja az új stratégiát.
A Süddeutsche Zeitung című lap a napokban azt írta, hogy az előkészületek nem voltak zökkenőmentesek, a CDU-s vezetésű védelmi minisztérium több törekvése kiváltotta az SPD-s vezetésű külügyminisztérium ellenállását.
A védelmi minisztérium egyebek között kezdeményezte, hogy szélesítsék a Bundeswehr belföldi bevetésének lehetőségét – és ehhez módosítsák az alaptörvényt – , és Németország álljon ki azért, hogy az uniós védelmi miniszterek tanácsát ruházzák fel ugyanolyan döntési jogkörrel, amilyennel a külügyminiszterek tanácsa rendelkezik.
A külügyminisztérium mindkét törekvést „visszaverte”. A Bundeswehr belföldi bevetésének ügyében kötött kompromisszum szerint a stratégiában rögzítik, hogy a hadsereget jobban fel kell készíteni a vészhelyzetek, például terrorveszély esetére, de hangsúlyozzák, hogy a katonákat csak a rendőri erők támogatására lehet mozgósítani, önállóan továbbra sem végezhetnek műveleteket. A védelmi miniszteri tanács helyzetének ügyében a külügyi tárca azzal érvelt, hogy a döntési jogkör megadásához módosítani kellene az EU működéséről szóló szerződést, amire nem mutatkozik lehetőség.
A Süddeutsche Zeitung szerint a dokumentumot ugyan elküldték tárcaközi egyeztetésre, de még mindig sok benne a zárójeles szövegrész, ami azt jelenti, hogy az adott ügyben nincs egyetértés.
A Kölner Stadt-Anzeiger szerint a dokumentumban az is szerepel, hogy a Bundeswehr egyelőre nem felel meg a kor kihívásainak, főleg öregedő felszerelése okoz gondot, és létszáma sem megfelelő. Azonban Ursula von der Leyen védelmi miniszter a közlemúltban bejelentett több nagyszabású fejlesztést, egyebek mellett közölte, hogy létrehoznak egy új haderőnemet, a Cyber/IT (CIT) nevű szervezeti egységet, amely több mint 13 ezer katonából és civil alkalmazottból áll majd, és feladata az informatikai védelem lesz.
