Norvégia nagyon fontos partnere Magyarországnak a védelempolitikai és az energetikai együttműködésben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszterrel.
A magyar tárcavezető azt mondta: bár bizonyos kérdésekben eltérő álláspontot képviselnek, ez nem zárja ki a szoros együttműködést meghatározott ügyekben. „Továbbra is azt gondoljuk”, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a kapcsolatokat – jegyezte meg. Kiemelte, hogy két NATO-szövetséges államról van szó. A magyar hadsereg harcászati rádiórendszerét egy többségében norvég állami tulajdonú cég szállítja. Magyarország még 860 rádiókészüléket vásárol az idén, így összesen 4600 ilyen berendezésre fogják alapozni a honvédség belső kommunikációját.
Emellett húsz norvég katona teljesít szolgálatot Pápán, ahol egy 12 nemzetből álló, nagy teljesítményű légi szállítási képességet biztosító egység állomásozik – sorolta. Szijjártó leszögezte, hogy Magyarország támogatja Norvégia tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2021-22-es időszakra. Tárgyalnak a norvég pilótaképző akadémiával arról, hogy egy kelet-magyarországi reptéri bázison kezdjék meg az oktatást évente kétszáz kadétnak. Az ehhez szükséges pénzügyi és ingatlanvásárlási tárgyalásokat a végső fázisba juttatták – jegyezte meg.
A magyar miniszter közölte, hogy a Mol egyik legfontosabb kutatási területe a Norvégia melletti Északi-tenger. A cég 2015 óta van jelen „a norvég tengeri mezőkön”, ez idő alatt kétszeresére növelte ott a kapacitását. A jövőben százmillió dollárt meghaladó befektetést akarnak végrehajtani – jegyezte meg. Hozzátette, az Európai Unió (EU) második legnagyobb földgáz-beszállítójaként Norvégia az energiadiverzifikáció szempontjából is szóba jöhet, de jelenleg e téren kevésbé lehetséges az együttműködés az infrastruktúra hiánya miatt, mivel Szlovákia és Lengyelország között nincs gázösszeköttetés.
Tárgyaltak a migrációról is – közölte Szijjártó. Azt mondta, erre a témára szintén igaz, hogy bizonyos kérdésekben azonos a megközelítésük, míg másokban nem. Egyetértenek a helyi fejlesztési programok fontosságában. A magyar kormány úgy gondolja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van – idézte fel, megemlítve a Hungary Helps Programot.
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a Norvég Civil Támogatási Alapról.
Szóba került a magyar felsőoktatás helyzete – jelezte Szijjártó. Közölte: azt mondta norvég kollégájának, hogy Magyarországon biztosított az oktatási és akadémiai szabadság, és mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények. A külföldi nyomásgyakorlás sem lehet ok arra, hogy egy szereplőnek ne kelljen betartania a jogszabályokat – hangoztatta.
Ine Marie Eriksen Söreide szavai szerint a biztonsági együttműködésről azonosak a két ország nézetei: most, hogy Európában romlott a biztonsági helyzet, fontos, hogy megreformálják, erőssé tegyék a NATO-t. Kiemelte, hogy nagyon érdekli őket, mi történik Európában. Bár nem az EU tagjai, a kontinens az övék is, ezért lényegesnek tartják annak fejlődését – hangoztatta.
A norvég miniszter kitért arra, hogy meglátogatta a CEU-t. Mindkét felet meg akarta érteni, ezért szeretett volna beszélni a külgazdasági és külügyminiszteren kívül az intézmény rektorával is. Később társadalmi szervezetek képviselőivel szintén találkozik – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy sok norvég turista érkezik rendszeresen Magyarországra.
Beszéltek arról, miként tudnák segíteni a veszélyben lévő vallási kisebbségeket, például a Közel-Keleten – közölte Söreide, aki veszélyes jelnek nevezte, hogy sok országban egyre csökken a vallásszabadság. A norvég tárcavezető is elmondta, hogy a bevándorlás bizonyos kérdéseiben nem értenek egyet. Norvégia aláírta az ENSZ globális migrációs csomagját – mutatott rá.
