Barack Obama amerikai elnök kedden ismertette a terroristagyanús őrizetesek számára a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton létesített, sokat bírált börtöntábor bezárására vonatkozó tervét, amit azzal indokolt, hogy a létesítmény nem szolgálja az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit.
Az amerikai kormány a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után hozta létre a börtöntábort, amelynek működését mások mellett emberi jogi szervezetek is élesen bírálták. A Kuba szigetén lévő – de amerikai fennhatóság alatt álló – haditengerészeti támaszponton létrehozott börtönt bezárására Obama elnök már első elnökválasztási kampányában ígéretet tett.
Obama – aki még alig egy évig lesz hivatalban – kedden a washingtoni Fehér Házban, Joe Biden alelnök és Ashton Carter védelmi miniszter társaságában jelentette be, hogy „egyszer s mindenkorra bezárják” a guantánamói börtöntábort. Obama elmondta, amikor először indult az elnökségért, már akkor nagy volt a tábora a bezárás híveinek, például George W. Bush akkori elnök, majd a későbbi republikánus elnökjelölt, John McCain szenátor is támogatta a tervet. A terv támogatói később azonban politikai okok miatt visszatáncoltak – tette hozzá.
„Nyilvánvaló volt, hogy a börtönközpont Guantánamón nem szolgálja nemzetbiztonsági érdekeinket” – fogalmazott az elnök, s hozzátette: a börtöntábor léte ellentétes az amerikai értékrenddel, és aláássa az Egyesült Államok tekintélyét a világban. Az elnök ezúttal korrekt meghallgatást kért az ügyben a törvényhozóktól, s közölte, hogy Guantánamo bezárását nem akarja utódjára hagyni.
Az amerikai védelmi minisztérium kedden terjeszti be a börtöntábor bezárására vonatkozó tervet a kongresszusnak, amely 2011-ben megtiltotta az ottani rabok Egyesült Államokba szállítását. Az elnök által most ismertetett elképzelés szerint viszont a legveszélyesebbnek ítélt guantánamói rabokat a jövőben az Egyesült Államokban, a legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézményekben őrzik majd.
Obama leszögezte: a hadműveleti területen kívül elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek esetében az amerikai kormány előnyben kívánja részesíteni a hatékonyabban és olcsóbban működő szövetségi polgári bíróságokat a katonai törvényszékekkel szemben, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta eltelt csaknem másfél évtized alatt egyetlen guantánamói fogvatartottat sem voltak képesek elítélni. Az elnök egyúttal kevésbé költségesnek gondolja a polgári bíróságokat.
A Pentagon által hétfőn este már egyes részleteiben nyilvánosságra hozott terv szerint a még Guantánamón lévő foglyok közül 35-öt még idén vagy a szülőhazájukba vagy más országokba szállítanak, a többieket pedig amerikai börtönökbe – szuperbiztonságos börtönökbe – viszik át, Obama azonban nem fedte fel, hogy mely szövetségi államokba. Azt viszont elmondta, hogy hatvan, vagy ennél is kevesebb fogoly soha nem kerül szabadlábra.
Beszédében az elnök azonnali cselekvésre szólította fel a törvényhozókat. Obama megjegyezte, hogy a jelentős politikai akadályok és a törvényhozás várható ellenkezése dacára még egy utolsó kísérletet tesz a börtöntábor bezáratására. Az amerikai törvényhozásban az ellenzéki republikánus pártiak vannak többségben, idén novemberben pedig elnökválasztást tartanak.
