Az ENSZ Közgyűlésében az október 21-i titkos szavazáson dől el, hogy Magyarország ismét nem állandó tagja lehet-e a világszervezet legfőbb döntéshozó testületének, a Biztonsági Tanácsnak (BT) két évre. A kelet-európai választási csoportból még Szlovénia és Azerbajdzsán verseng a BT-tagsági helyért.
A tizenöt tagú BT-nek tíz nem állandó tagja van. Az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján az ENSZ regionális választási csoportjai közül az afrikai és az ázsiai csoport összesen öt, a latin-amerikai és karibi csoport kettő, a nyugat-európai és egyéb országok csoportja szintén kettő, a kelet-európai csoport pedig egy nem állandó hellyel rendelkezik a testületben – tájékoztatta a Külügyminisztérium az MTI-t.
A nem állandó tagokat az ENSZ Közgyűlése választja meg évente egy alkalommal, októberben-novemberben. Minden évben kicserélődik a nem állandó tagok fele, vagyis öt ország, az új nem állandó tagok mandátuma a következő év januárjától kezdődő kétéves periódusra szól. A kiválasztás szempontjai között az egyenlő földrajzi elosztás elvének teljesítése mellett szerepel a hozzájárulás a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, illetve az ENSZ egyéb céljaihoz. A pályázók közötti választáskor az ENSZ alapokmánya szerint hangsúlyosan értékelendő a béketeremtéshez, illetve -fenntartáshoz való általános hozzájárulás, tehát nem csak a világszervezet keretein belül.
A nem állandó tagsági helyekért folyó versengésben a győzelemhez az aspiránsoknak legalább kétharmados szavazati arányt kell elérniük, amikor az ENSZ 193 tagállamának jelen levő és szavazó képviselői voksolnak. Az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén ez 129 szavazatot jelent. Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik, a voksolás titkos, és abban az esetben is megtartják, ha a választást megelőző megállapodásoknak megfelelően (például választási egyezségekkel vagy visszalépésekkel) a jelöltek és a rendelkezésre álló helyek száma megegyezik. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjai közvetlenül terminusuk lejárta után nem választhatók újra.
A bonyolult, többfordulós szavazási eljárásról egy nem állandó hely esetén – vagyis a kelet-európai csoportban, amelyhez Magyarország is tartozik – az ENSZ Közgyűlés eljárási szabályzatának 93. pontja rendelkezik.
Amennyiben az első választási körben egyik jelölt sem éri el a szükséges kétharmados többséget, vagyis nem szerez legalább 129 voksot, akkor második választási fordulót kell tartani, ebbe az első körben legtöbb szavazatot szerző két tagállam jut be.
Ha a második körben sem éri el egyik jelölt sem a szükséges kétharmados többséget, újabb, harmadik választási fordulót kell tartani, szintén az első fordulóban legtöbb voksot kapó két állam részvételével. Kétharmados többség hiányában a szavazást meg kell ismételni negyedszerre is, amelyben már a regionális csoportba tartozó bármely ENSZ-tagállamra lehet szavazni, a harmadik sikertelen választási forduló után a választást ugyanis megnyitják a vonatkozó regionális csoport többi tagállama előtt. Vagyis így olyan ország is a BT nem állandó tagja lehet, amely eredetileg nem pályázott a tisztségre.
Ha még mindig nincs kétharmados többség, akkor az ötödik kör következik, ugyancsak a regionális csoportba tartozó bármely ENSZ- tagállamra lehet voksolni. Ezután következhet a hatodik forduló, amelynek sikertelensége esetén hetedik, nyolcadik és kilencedik szavazási kör következhet, ezekben a hatodik körben legtöbb szavazatot szerző két tagállam vehet részt. További sikertelenség esetén újabb, korlátlan számú fordulót tarthatnak, ismételten a regionális csoport bármely ENSZ-tagállam részvételével, egészen addig, amíg valamelyik állam eléri a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. Az ENSZ történetében volt már példa arra, hogy csak 40-50 kör után sikerült megválasztani a BT egyik nem állandó tagját.
A jelentős bizonytalansági tényezők miatt mindenféle jóslás kockázatos azzal kapcsolatban, milyen eredménye lesz az ENSZ-közgyűlési szavazásnak, amelyen eldől, hogy Magyarország 2012-13-ban a világszervezet Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lehet-e – mondta Martonyi János külügyminiszter a tárca csütörtöki háttérbeszélgetésén. A magyar diplomácia vezetője – aki a napokban tért haza az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakán tett látogatásáról – elmondta: részletes felmérések készülnek a támogatás mértékéről, de „ezeknek nem szabad hinni”. A tapasztalatok szerint a tagállamok 25-30 százaléka csak az utolsó pillanatban, a helyszínen dönt, sok ország a nagykövetére bízza, hogyan szavaz – fejtette ki Martonyi János, aki elmondta, a BT-tagsági szavazás időpontját október 13-ról október 21-re halasztották az ENSZ Közgyűlésében.
Forrás: Biztonságpiac.hu/MTI