Öngyilkosság-megelőzési programot szorgalmaznak a lelki elsősegély szolgálatok

Nemzeti megelőzési program elkészítését szorgalmazzák a lelki elsősegély szolgálatok az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében.

A szakemberek pénteki budapesti konferenciájukon arról beszéltek, a megelőzésben a médiának kiemelt szerepe lehet, ha az esetek bemutatása helyett, illetve mellett a segítségkérés lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A médiahatóság közreműködésével korábban elindított ingyenes 116-123-as segélyhívó számot az idén már mintegy 45 ezren hívták.

A konferencián – amelyet az öngyilkosság megelőzésének (szeptember 10-i) világnapja alkalmából tartottak – Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője arról beszélt, hogy az 1980-as évek krízise után mintegy felére csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon, de még mindig elég magas, 2400 körüli. Elmondta, a WHO becslése szerint a világon évente mintegy egymillióan követnek el „meg is valósuló” öngyilkosságot, tehát 40 másodpercenként hal meg valaki. Érzékeltette: ez a szám az erőszakos cselekmények miatt bekövetkezett haláleseteknek több mint a fele, és ez azt jelenti, hogy a világban több ember hal meg öngyilkosságban, mint háborúban vagy bűncselekmények áldozataként.

A főosztályvezető szerint a megelőzést lehetőleg már gyermekkorban meg kellene kezdeni, és ebben a pedagógusoknak, valamint később már a lelki elsősegély szolgálatoknak is meghatározó szerep jut. Szavai szerint „egészséges megküzdési modellekre” kell tanítani a gyerekeket, hogy ne a – médiában is megjelenő – negatív mintát, az öngyilkosságot kövessék. Arról is beszélt, hogy az öngyilkosságra készülők 75-80 százaléka a tette előtt beszél a szándékáról, vagy jeleket ad, és ez valójában segítségkérést jelent. Téglásy arra hívta fel a figyelmet, hogy a telefonos segítő szolgálatok meg tudják adni az első segítséget, ami a krízisbe került embereknek szükséges. Jelezte, hogy a hosszú távú megoldás a család, a közösségek, az „igazi” társak lehetnek. Közölte, fontos, hogy az embernek legyen hite abban, hogy van értelme az életnek, hogy mindig akadnak értelmes célok, és hogy valakinek mi is a segítségére lehetünk. Hozzátette, ennek felismerésében segíthetnek a telefonos szolgálatok.

Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója arról beszélt, hogy tavaly Magyarországon mintegy 2400-an lettek öngyilkosok. Utalt arra, hogy az 1980-as évek elején ez az adat még négyezer körüli volt, az azóta tartó csökkenés azonban 2006-ban megtorpant, majd a szám nagyon lassan emelkedni kezdett. Elmondta, a növekedés egyik magyarázata az, hogy 2007-ben az akkori egészségügyi reform keretében „a pszichiátria padlóra került”, bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, és a járóbeteg-ellátás finanszírozását is csökkentették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az öngyilkosságok számának növekedését nem állítják meg, akkor később még nehezebb lesz. Szavai szerint a legjobb „védőfaktor” az öngyilkossággal szemben a család, valamint (felekezeti hovatartozástól függetlenül) a „gyakorló” vallásosság. A konferencián felszólalók többsége a média szerepére hívta fel a figyelmet, arra, hogy az egyes esetek bemutatása, mint negatív minták, rendszerint „ismétlődéseket” okoznak. Erre több példát is említettek, köztük egy angliai vasúti öngyilkosságot, amelynek médiaismertetése után 175 százalékkal megugrott a hasonló módon elkövetett öngyilkosságok száma. Magyarországi negatív példaként említettek egy néhány évvel korábban a médiában nagy visszhangot kapó esetet. Ennek mintájára nem sokkal később hat hasonló öngyilkosság is történt, ezek közül az egyik konkrétan is a kereskedelmi televíziókban ismertetetett eset hatására. Szabóné Kállai Klára, a rendezvényt szervező, idén 25 éves Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke elmondta, az ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot tavaly több mint 22.400-an hívták, ebből 432 volt az úgynevezett „krízishívás”. Hozzátette: az idén a hívások száma máris a kétszeresére emelkedett, a krízishívásoké pedig a háromszorosára. Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos azt mondta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével elindított (bármelyik szolgáltatótól előszám nélkül hívható) 116-123-as számnak a jövőben is „élnie kell”, ezért biztosítani fogják a működtetéséhez szükséges évi mintegy 12 millió forintot. Mint mondta, a számla kifizetése nem lehet probléma. Felhívta a figyelmet, hogy a segélyhívó telefonszolgáltatás óriási károktól mentesíti a társadalmat. A média szerepéről szólva hozzátette, hogy hatékony öngyilkosság-megelőzési program a média nélkül nem lehet sikeres. Arról is beszélt, hogy álláspontja szerint a médiának az egészségügyi világszervezet ajánlásait figyelembe véve kellene tudósítania, vagy inkább nem tudósítania az egyes öngyilkosságokról. Miért hír az Magyarországon, hogy egy kis faluban valaki öngyilkosságot követett el? – vetette fel, ezzel utalva arra, hogy az egyes esetek ismertetése után növekszik az öngyilkosok száma. Közölte, biztosként azt szorgalmazza, hogy a média magatartása változzon meg ezen a területen, és a tudósítások jellege ne ismétlődéseket idézzen elő, hanem mutassák be a segítségnyújtás módjait, helyeit, valamint azt, hogy nem ez az egyetlen kiút egy krízishelyzetben.