Már elkészült a dokumentáció a hatalmas helikopter-vásárláshoz, de jelentős összegeket szánnak a haditengerészet fejlesztésére és a rakéták elleni védelem létrehozására is.
A jövő év első negyedében kiírják a tendert 70 helikopter, és nem sokkal később a hadsereg új tehergépkocsijainak beszerzésére. Eredetileg csak 26 helikopter vásárlását tervezték, nem titkolva, hogy ez nem fedezné a szükségleteket, ezért Donald Tusk miniszterelnök úgy döntött: vegyenek 70-et – írta a Money.pl.
Czesław Mroczek nemzetvédelmi miniszterhelyettes úgy nyilatkozott, hogy szeretnének minél több fegyvert és felszerelést szerezni hosszú lejáratú programok keretében. Példaként említette a norvégoktól beszerzett Naval Strike Missiles (NSM) partvédelmi rakétákat, amelyek közül az elsőket november végén kapták meg. Ezeket is fokozatosan állítják rendszerbe, és a helyzet ugyanaz más korszerű eszközökkel – nem is lennének képesek mindet egyszerre szolgálatba helyezni. Az NSM-ekből most 12 darab érkezett, és még 38-at rendeltek. Ezeket a hajók elleni rakétákat a Jelcz Komponenty hazai gyártótól származó kerekes platformról, vagy hajókról is lehet indítani, akár szárazföldi célpontok ellen is.
A lengyel légierő most vette át legújabb CASA C-295M típusú szállító repülőgépét – ez már a 14. a 2003-ban rendszeresített típusból. Az idén az Airbus Militaryval (korábban CASA), kötött új szerződés értelmében ebben az évben két gépet kapott volna a légierő, de a legújabbal három érkezett meg, további kettő jövőre jön. Ezzel Lengyelország lesz a C295-ös legnagyobb használója a világon. Ezek a repülők még nem rendelkeznek önvédelemmel – azzal 2014-ben szereli fel őket a gyártó -, ezért egyelőre nem viszik Afganisztánba, csak otthon, illetve Európában teljesítenek szolgálatot. A gépek polgári feladatokat is ellátnak, így például évente több mint 10 esetben szállítanak szervátültetéshez szükséges szerveket – főleg szívet.
Lengyelország jelenleg nem rendelkezik rakéták elleni védelemmel, ezért prioritást élvez, hogy ezen változtassanak – nyilatkozta a Jedinka rádiónak Stanislaw Koziej tábornok, a nemzetbiztonsági iroda vezetője. A helyzet azért is tarthatatlan, mert az ország a NATO határát jelenti. Ezért a parlamentnek egy éven belül biztosítania kell a program anyagi fedezetét, hogy kiválaszthassák a megfelelő rakétaelhárító rendszert. A jelenlegi becslések szerint a program tíz év alatt 14 milliárd zlotys, vagyis közel 100 milliárd forintos befektetést igényel. Koziej tábornok emlékeztetett arra, hogy Lengyelország azon kevés NATO-tagok közé tartozik, amely állandó magas szinten, a GDP 1,95 százalékán tartja katonai kiadásait.
A nagyszabású tervek sorában a lengyel haditengerészet – bár ez nem szerepelt a márciusban a védelmi minisztérium által előterjesztett programban – több tucat személyzet nélküli kis, 9-12 méteres robot őrhajót akar beszerezni, amelyek elsősorban part- és kikötővédelmi feladatokat látnának el. Hatótávolságuk 30 kilométer volna, és vagy a partról, vagy egy nagyobb hajóról irányítanák őket. Waldemar Skrzypczak, a fegyvervásárlásokért felelős miniszterhelyettes szerint elképzelhető, hogy már a jövő évben megkezdődik ezek gyártása a lengyel hadi üzemekben. Egy prototípus már elkészült a gdanski haditengerészeti akadémián. Donald Tusk a múlt héten jelentette be, hogy befejezik az eredetileg a lengyel haditengerészet zászlóshajójának szánt Gawron tíz éve húzódó építését – de korvett helyett őrhajó lesz csak belőle. Miután eddig mintegy 460 millió zlotyt öltek a projektbe, ilyen befejezéséhez további 250 millióra van szükség, korvettként azonban még 1,1 milliárdot kellene beleölni. A fejlesztés fontos eleme, hogy három korszerű tengeralattjáróval erősítik meg a haditengerészetet, amelyek közül kettő 2022-ig, a harmadik 2030-ig áll szolgálatba.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János