Az oroszországi egyéves kötelező sorkatonaság már régóta sokak számára kényszerű megpróbáltatás, de az ukrajnai háború új dimenziókat adott ennek az intézménynek. Az elmúlt években a fiatal katonák, akik korábban csupán laktanyai kiképzést kaptak, most egyre gyakrabban kerülnek a határvédelem frontvonalába, teljesen felkészületlenül. A Kurszknál állomásozó újoncoknak azonban nem csak a rossz felszerelés okozott nehézséget, hanem az is, hogy egyszerűen nem akartak részt venni ebben a háborúban.
A The Moscow Times újságírója nemrégiben lehetőséget kapott arra, hogy interjút készítsen néhány fogságba esett fiatal orosz katonával egy északkelet-ukrajnai titkos börtönben. A foglyok közül sokan éreznek csalódottságot és haragot, hiszen úgy vélik, Oroszország elárulta őket. Felkészületlenül, gyenge felszereléssel és katonai tapasztalat nélkül küldték őket a frontra, ahol sokan közülük azonnal megadták magukat az ukrán erőknek.
Az ukrajnai hadviselés során, különösen a kurszki offenzívában, százával tették le a fegyvert az orosz fiatalok, akik inkább a fogságot választották, mint a harcot. A foglyok a Genfi Egyezmény alapján emberhez méltó bánásmódban részesülnek, de mindannyian egyetértenek abban, hogy nem akarnak többé harcolni.
„Azt mondták nekünk, hogy ha elkapnak, megkínoznak, de itt sokkal jobban bánnak velünk, mint vártuk,” mesélte egy 21 éves orosz katona. A foglyok viszonylag kényelmes körülmények között élnek, van folyóvízük, televíziójuk, és még az is lehetővé teszik számukra, hogy főzzenek és zuhanyozzanak. Ugyanakkor mindannyiukat összeköti az az érzés, hogy elárulták őket: Oroszországot nem érzik a sajátjuknak, és nem akarnak többé harcolni egy olyan háborúban, amelyet a politikusok vívnak az ő életük árán.
„Sajnálom azokat, akik életüket vesztették, és azokat is, akik emiatt nem tudják folytatni a normális életüket. A végén úgyis a politikusok fognak a győzelemről beszélni, miközben mi vagy meghalunk, vagy megnyomorodunk,” mondta egy 22 éves szentpétervári fiatal.
Az orosz hadifoglyok vallomásai tovább rontják a Putyin-rezsim megítélését, és újabb tiltakozásokhoz vezethetnek az orosz nagyvárosokban. A fogságba esett katonák remélik, hogy hamarosan hazatérhetnek, de mindannyian egyetértenek abban, hogy soha többé nem akarnak háborúzni. Ők már csak békét és egy nyugodt életet szeretnének.
