Kiegyensúlyozottnak, szélsőségektől mentesnek nevezte Magyarország múlt évi bűnügyi-közbiztonsági helyzetét Papp Károly országos rendőrfőkapitány csütörtökön Budapesten, a rendőrség székházában tartott évértékelőjében.
Azt mondta, az ukrán válság és az illegális migrációval kapcsolatos kérdések komoly kihívások elé állították tavaly a rendőri szerveket, de átcsoportosításokkal jól reagáltak ezekre.
A rendőrfőkapitány hangsúlyozta azt is: a társadalom számára legérzékenyebb bűncselekményfajták közül az emberölések, a testi sértések, a rablások, a személygépkocsi-lopások, önkényes járműelvételek száma – ötéves átlagban – csökkent, ugyanakkor nőtt a garázdaságoké és a lakásbetöréseké.
A múlt évről azt mondta, kiemelt figyelmet fordítottak a három választással összefüggő feladatok ellátására, ezzel összefüggésben megemlítette: a rendszerváltás óta a tavalyi választásoknál fordult elő először, hogy a közbiztonság kérdése nem volt központi kampánytéma. Szintén kiemelt figyelmet fordítottak a települések közrendjének, közbiztonságának a javítására, a külső határok védelmére és a bevándorlási nyomás kezelésére, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növelésére, valamint a közúti közlekedés biztonságának erősítésére.
Felidézte: az év második felében robbanásszerű változás következett be a magyar-szerb határszakaszon az illegális migráció szempontjából, ami miatt két megyei rendőr-főkapitányság állományát is meg kellett erősíteni. Szintén az év második felében nőttek a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénybiztosítási feladatai a rendőrségnek.
Papp ismertette: tavaly a Belügyminisztérium negyedik alkalommal készítette el azt a felmérést, amelyben az önkormányzatokat, illetve általános iskolákat és középiskolákat kérdeztek meg a rendőrség munkájáról. A válaszadó önkormányzatok az ötfokú skálán 4,1-es értékelést adtak, az iskoláknak pedig 84,8 százaléka adott elégedett választ.
A bűnügyi helyzettel összefüggésben az országos rendőrfőkapitány közölte: tavaly 309 394 rendőri eljárást regisztráltak, ez 13,8 százalékos csökkenés éves szinten. A nyomozáseredményességi mutató 47,4 százalékról 51,4 százalékra nőtt. Jelentősen, 30 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma.
A statisztikát ismertetve azt is elmondta, hogy a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények 29,2 százalékát Budapesten, több mint 10 százalékát Pest megyében követték el, míg a legkevesebbet Vas, Nógrád, Tolna és Zala megyében. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma a fővárosban a legmagasabb, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében a legalacsonyabb.
A rendészeti területtel összefüggésben Papp azt mondta: a közterületeken több mint 18 millió szolgálati órát teljesítettek, ez csaknem ötödével több a 2013-as adatnál. Nőtt a körzeti megbízottak száma is, ők 3537-en vannak, ez 98,7 százalékos feltöltöttséget jelent.
Emelkedett fél százalékkal a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma, a múlt évben 611-en haltak meg az utakon, hússzal többen, mint egy évvel korábban. Csökkent ugyanakkor az ittasan okozott balesetek száma, 1662-ről 1576-ra.
Külön megemlítette az illegális migrációval összefüggő jogellenes esetek számának 90 százalékos növekedését: a határon elfogottak többsége koszovói, szír és afgán állampolgár volt. A főkapitány közlése szerint drasztikusan nőtt a kiskorú gyermekkel érkező koszovói családok száma: 7928 kiskorúval próbáltak átjutni a határon tavaly év végéig.
A közúti határforgalomról Papp Károly azt mondta: 37,7 millió utas és 13,4 millió jármű lépett át a határon, továbbá a repülőtéren 9,1 utas fordult meg
Az idei év feladatai közé sorolta a többi között a párbeszéden alapuló együttműködést, a hatékonyabb felderítést a betöréses lopások, a lakásbetörések, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén, a számítógépes bűnözéssel szembeni fellépés, illetve a vagyonvisszaszerzés fejlesztését, a polgárok szubjektív biztonságérzetének további növelését, az illegális migrációval összefüggő feladatokat, továbbá a közszolgálati életpálya bevezetésével összefüggő humánigazgatási, gazdasági és jogi teendőket.
Tasnádi László rendészeti államtitkár szerint a múlt évben új kihívásoknak kellett megfelelnie a rendőrségnek, és sokrétű feladatokat hajtottak végre példásan. Hangsúlyozta: a rendőrség vezetése egységes, a parancsnoki munka következetes, továbbá jól látszik, hogy a rendőrségen belül nincs következmények nélküli kihágás. Úgy vélte, ezek az összetevők biztosítják azt, hogy a rendőrség hosszú távon is jó teljesítményt nyújtson.
Elismeréssel szólt a múlt évi tüntetésekkel összefüggő szakmai munkáról, azt mondta, „van különbség 2006-hoz képest”. Hozzátette, a rendőrség „csodásan teljesített”, de nincs ok a lazításra, az év eleje bizonyította, mind a diplomáciai események – például Angela Merkel német kancellár látogatása -, az illegális migráció miatt, illetve a várható tüntetésekből arra lehet következtetni, hogy nehéz év vár a szervezetre. Ugyanakkor biztató lehetőségnek nevezte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló új törvényt, valamint az életpályamodell bevezetését.
Az állománygyűlésen részt vett többek között Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ, Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar vezetője.
