Törvényben kell szabályozni a drónok használatának magánszférát érintő adatvédelmi kérdéseit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) témában kiadott állásfoglalása szerint.
A november 14-én kiadott állásfoglalás szerint a drónok használata a magánszférával kapcsolatos és adatvédelmi kérdéseket is felvet. Még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek a magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül. A drón képes mozgó embereket, tárgyakat követni anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének – hívja fel a figyelmet Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban.
Az ajánlás emlékeztet rá: Magyarországon nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll. A törvény hatálybalépéséig használatuk csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki.
A NAIH álláspontja szerint a készülő törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg.
Ezért a hatóság azt javasolja, hogy a születendő törvényben rögzítsék: a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le.
Az ajánlás szerint szükséges a törvényben annak a tilalomnak a kimondása, hogy egy meghatározott célból rögzített adat az adatgyűjtésre engedélyt adó hatósági engedélyben nem szereplő célra nem használható fel.
A hatóság azt is javasolja, hogy a jogalkotó írjon elő olyan azonosítási módszert a drónok üzemeltetőinek, használóinak, amelynek segítségével könnyen azonosíthatják az adatkezelő személyét az esetleg a felvételeken szereplő „adatalanyok”, mivel joguk van – bármilyen módon és az adatkezelő bármely elérhetőségén – tiltakozni az adatkezelés ellen. A hatóság továbbá minimális követelménynek tartja a repülési útvonalat térben előre, valós időben és utólag is megjelenítő, kereshető és visszakereshető rendszer kiépítését is. Az „adatalanynak” egyértelmű tudomást kell arról előzetesen szereznie, hogy a drón használója személyes adatainak kezelését mikor és hol kezdi, kezdheti meg.
Megfontolandónak tartja a hatóság azt is, hogy hatósági nyilvántartást hozzanak létre a drónokat kereskedelmi célból üzemeltetők, használók nyilvántartására. Egy ilyen regiszter nemcsak az adatvédelmi kérdések rendezését könnyítené meg, hanem a repülésbiztonsági, sőt a felelősségbiztosítási kérdések hatékony kezeléséhez is hozzájárulna – írják.
A NAIH arra is kitér az ajánlásban, hogy indokoltnak tartja a jelenlegi wifi-alapú helyett olyan adattovábbítási mód kidolgozását, amelyen a keletkező személyes adatok biztonságosan továbbíthatók.
A hatóság megfontolandónak tartja a magáncélú használatot hatóságilag kijelölt területekre korlátozni, azt egyfajta egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz és regisztrációhoz kötni, és kívánatosnak tartja azon területek állami, önkormányzati kijelölését is, amelyen magáncélból üzemeltett drón használható, valamint azon területek megjelölését, ahová berepülésük kizárt.
Az állami célú felhasználással kapcsolatban kiemelik, hogy „készletező”, megfigyelésre irányuló adatkezelés nem megengedhető.
A NAIH felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogszabály hatályba lépéséig be kell tartani az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseit – közölte az MTI.
