A magyar ügyészség a jogállam szilárd bázisa és az is marad – hangoztatta Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen, Budapesten kedden. Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke a rendezvényen példamutatónak minősítette a magyar ügyészség hozzáállását és személyen Polt Péternek is köszönetet mondott az európai igazságügyi együttműködés érdekében végzett tevékenységéért.
Polt felszólalásában rámutatott: az Európai Unióban (EU)14 különféle nemzetközi hálózat segíti a bűnügyi együttműködést. A közös, eredményes fellépés alapja a kölcsönös bizalom. Az ilyen hálózat típusú rendszerek új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, ugyanakkor megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen együttműködés erősíti az EU állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme a tagállamok és az unió kötelessége. A magyar büntetőjogi szabályozás e téren mintaszerű, minden szükséges rendelkezést átültettek a magyar jogba. Az együttműködés legsikeresebb formája a közös nyomozócsoport, melynek köszönhetően volt már sikeres vádemelés Magyarországon az uniós költségvetést károsító csalássorozat miatt – mondta a legfőbb ügyész.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) közigazgatási vizsgálatokra, illetve azok nyomán a tagállami hatóságoknak címzett ajánlásokra van hatásköre, büntetőeljárásokra nincs. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint egyébként a magyar ügyészség az OLAF ajánlására minden esetben elrendelte a nyomozást. A vádemelések aránya a legutóbbi hét évben 47 százalék, miközben az uniós átlag 42 százalék.
Polt kitért arra is: egyelőre „nem világos”, hogy a 2021-ben felálló Európai Ügyészségnek milyen lesz a kapcsolata a már működő bűnügyi együttműködési hálózatokkal és milyen hozzáadott értéket jelent majd.
Ladislav Hamran a rendezvényen magyarul elmondott beszédében kiemelte: egyre nehezebb az ügyészek munkája a növekvő globális biztonsági fenyegetések miatt. Elmosódtak a nemzeti, fizikai és digitális, illetve a bűnözői csoportok közti határok, éppen ezért sosem volt még ekkora szükség az intézmények és országok közti együttműködésre. Ebben tud segíteni az Eurojust, amely a határokon átnyúló eljárásokat támogatja, koordinálja.
Az Eurojust elnöke kiemelte, hogy bizalom nélkül nincs együttműködés, ami pedig nélkülözhetetlen a nemzetközi bűnözői csoportok felelősségre vonásához.
Hamran köszönetet mondott a magyar ügyészségnek és Poltnak a bizalomért és együttműködésért. Ez a hála „szilárd tényeken, ahogy az ügyészek mondják: erős bizonyítékokon alapul” – jegyezte meg.
Az unió tagállamai között Magyarország a hetedik helyen áll az Eurojustnál megnyitott ügyek számát tekintve, a kiemelt bűncselekményeknél történő információátadásban pedig az első. Tavaly összesen 169 ilyen információátadás volt, ebből 65 Magyarországról, és ez 51 új Eurojust-ügy megnyitását eredményezte – mondta az uniós szervezet elnöke.
Polt a Pro Cooperatione Emlékérmet adományozta Hamrannak európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül a magyar ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért. A legfőbb ügyész emellett számos magyar ügyésznek adott át elismeréseket az ügyészség napja alkalmából. A szervezet több mint negyedszázada ünnepli meg, hogy 1871-ben kihirdették az első magyar ügyészségi törvényt.
Az Eurojust az Európai Unió 2002-ben létrehozott igazságügyi együttműködési ügynöksége. Célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A szervezet székhelye Hágában van, kollégiuma az egyes tagállamok által delegált 28 nemzeti tagból – ügyészekből, bírókból vagy rendőrségi tisztviselőkből – áll. Magyarország 2004 óta tagja az Eurojustnak. Az Eurojust elnöki posztját 2017 novembere óta Ladislav Hamran tölti be, aki egyben a Szlovákiát képviseli a szervezetben. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az Eurojust-tagság egyik fontos hozadéka közös nyomozócsoportok létrehozatala. Az első magyar részvétel 2011-ben az úgynevezett bundaügyek – labdarúgó fogadási csalások – kapcsán volt német és finn társszervek képviselőivel közös nyomozócsoport munkájában. Azóta több tucatnyi közös nyomozócsoport jött létre magyar ügyészek közreműködésével vagy kezdeményezésére például emberkereskedelemmel, embercsempészettel, kábítószer-kereskedelemmel, költségvetési csalással, vesztegetéssel, gyermekpornográfiával kapcsolatos ügyek miatt.
