Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva elismerésre méltó eredményeket ért el 2019-ben – hangsúlyozta videoüzenetében Polt Péter legfőbb ügyész.
A Legfőbb Ügyészség Polt videoüzenete alapján szerdán kiadott közleménye szerint ezúttal „rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videoüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről”.
Az ügyészség 98,3 százalékos váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke – közölte Polt Péter. Kiemelte: a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény szerinti eljárások „időszerű” befejezése, a „hagyományos” vádemeléstől elterelő, valamint a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új törvény legfőbb célkitűzései közé tartozott. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak- jelentette ki.
Tavaly a legfontosabb szervezeti változás az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába szervezése volt. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, valamint a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett, annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent – jelezte.
Bár az összes regisztrált bűncselekmény száma a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre. Tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma. Az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, a vádemelések 73,3 százalékában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket. Ez az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta – emelte ki a legfőbb ügyész.
A beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, és 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az előkészítő üléseken „a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően” a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 százalékánál már első fokon jogerős elmarasztaló ítélet született – ismertette.
Polt külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, és ennek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly három igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között a 39 százalékos uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat – mondta el a legfőbb ügyész.
