Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot, legyen szó közbiztonságról vagy jogbiztonságról – mondta a legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen, pénteken Budapesten.
Az Igazságügyi Palotában Polt Péter kijelentette: a globális jelenségek, a bűnözés szerkezeti változásai, a szervezett bűnözés új formái, az új bűncselekmények megjelenése, eddig nem látott eszközök és módszerek alkalmazása újfajta kreatív ügyészi munkát igényel.
A társadalom joggal várja el, hogy az állam ilyen körülmények között is garantálja az élet- és vagyonbiztonságot, a személyes és vagyoni jogok érvényesítését – tette hozzá.
A legfőbb ügyész párhuzamot vont az első ügyészi törvény szellemisége, valamint Magyarország alaptörvényének rendelkezései között. Felidézte: a hat éve elfogadott alaptörvény szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Polt úgy vélte: az alaptörvénybe foglalt kötelezettségek magas szintű teljesítése nélkül ma Magyarországon nem létezhet hatékony és törvényes igazságszolgáltatás.
Kitért arra: míg 1872-ben a statisztikák 40 149 büntetőperbe fogott személyről számoltak be, addig 2016-ban összesen 991 236 ügyirat érkezett az ügyészségre. A bűnözés struktúrája a korábbiakhoz képest nem változott, továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összbűnözés nagyobbik részét, az élet és testi épség elleni bűncselekmények száma alacsony, ugyanakkor a közlekedési, a korrupciós, valamint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények száma növekedett – közölte.
Az új kihívások közé sorolta Polt a migrációs helyzetet is, ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy tavaly 351 embercsempészést regisztráltak, ami mintegy fele az egy évvel korábbinak. Ugyancsak az új jelenségek közé sorolta a kiberbűnözés elterjedését.
A biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a terrorizmus elleni küzdelmet, aminek érdekében több intézkedést is tett az ügyészség, példaként említve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának létrehozását. A kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépésre is hangsúlyt fektetnek, elsődleges feladatként kezelik például a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, a pénzmosással összefüggésben az ilyen vagyonok felkutatását és elkobzását.
Polt kijelentette: a nemzetközi együttműködésben a magyar ügyészség úttörő szerepet vállalt, több közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezte. Példaszerűnek nevezte az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való bűnügyi együttműködést is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ennek révén egyre sikeresebben lépnek fel a pénzügyi érdekek sérelmére elkövetett és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel, így a korrupcióval szemben is.
A váderedményességi adatokról szólva azt hangsúlyozta: 95,8 százalékról 97,4 százalékra nőtt ez az arány, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a felmentések és megszüntetések aránya. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további erőfeszítéseket kell tenni az eredményesség növelésére, ide sorolta a hűtlen kezelés vagy a korrupciós bűncselekmények esetét, amelyekben értékelése szerint további teendők várnak a vádhatóságra a bíróságok által elfogadható bizonyítékok felkutatásában.
A jogegység kapcsán azt emelte ki: tavaly sikerült elérniük, hogy húsz százalékkal csökkenjen a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő határozatok száma. Az eljárások gyorsaságáról szólva azt mondta, a vádemelések több mint felében éltek valamilyen gyorsító intézkedéssel: bíróság elé állítással vagy tárgyalás mellőzésére tett indítvánnyal.
Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
A rendezvényen a legfőbb ügyész elismeréseket és pályadíjakat adott át. Király Tibor akadémikus, professor emeritus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék oktatója Pro Cooperatione Emlékérmet kapott. A legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat nyolc ügyészségi alkalmazott vehette át, kiemelkedő teljesítményükért tíz ügyészségi alkalmazott részesült Vargha Ferenc-díjban, ügyészségi emlékgyűrűt tíz ügyészségi alkalmazott, Magyar István-díjat 39 ügyészségi alkalmazott, Székely Ferenc-díjat hat fogalmazó, alügyész és ügyész vehetett át, öt ügyészségi alkalmazott emléktárgyat kapott, egy pedig főtanácsosi címben részesült. Az elismeréseket követően adták át a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázat 14 díját.
