Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte szombaton azt a szavai szerint „régóta várt és logikus” NATO-döntést, amellyel a katonai szövetség „magasabb szintre emelte Ukrajna törekvését” a teljes jogú tagság elnyerésére az atlanti szövetségben. Az államfő így értékelte, hogy a NATO hivatalos honlapján pénteken frissített közlemény Ukrajnát is említi azon országok között, amelyek kinyilvánították a tagságra irányuló törekvésüket.
Több ukrán hírportál, köztük a 112.ua szombaton adott hírt arról, hogy a NATO hivatalosan „elismerte” Ukrajna törekvését a teljes jogú tagságra a katonai szövetségben. A hírportál közlése alapján a NATO hivatalos honlapján, a bővítéséről szóló részben pénteken frissítette azt a korábban közzétett anyagát, amelyben felsorolja azokat a partnerországokat, amelyek kinyilvánították a tagságra irányuló törekvésüket. A dokumentum 2017. június 16-i változatában még csak három ilyen országot sorolt fel, Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és a Macedón Köztársaságot. A pénteken frissített változatban viszont – negyedikként – már Ukrajnát is megnevezi a NATO a dokumentumban.
A 112.ua utalt arra: mindeddig a NATO-ban elutasították annak hivatalos elismerését, hogy Ukrajna célul tűzte a csatlakozást. A hírportál szerint a szövetség ezt korábban azzal magyarázta, hogy a kijevi vezetés hivatalosan nem deklarálta Ukrajna törekvését a NATO-tagságra. A 112.ua hozzátette, hogy ezen túlmenően a Magyarországgal való kapcsolatokban keletkezett „bonyodalmak” még inkább megnehezítették Ukrajna megnevezését az említett dokumentumban.
A hírportál beszámolt arról, hogy Ivana Klimpush-Cincadze európai integrációs ügyekben illetékes ukrán miniszterelnök-helyettes pénteken találkozott Rose Gottemoeller NATO főtitkár-helyettessel. A miniszterelnök-helyettes szerint megbeszélés eredményeképpen a NATO beleegyezett abba, hogy a tagság elnyerésére irányuló hivatalosan kinyilvánított törekvésként ismerje el az ukrán parlament 2017. június 8-i határozatát. Ebben a törvényhozás ugyanis a NATO-tagságot Ukrajna egyik stratégiai céljaként jelöli meg.
Porosenko Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében kitért arra, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral legutóbbi, müncheni találkozójuk alkalmával, valamint az amerikai alelnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésekor ő maga is felvetette ezt a kérdést.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: Kijev követező célkitűzése, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO Tagsági Akcióterv (MAP) programjába. Hozzáfűzte, hogy ezt tartalmazta az a levél, amelyet februárban küldött a NATO-főtitkárnak, és amelyben úgyszintén hivatalosan kinyilvánította Ukrajna törekvését a csatlakozásra.
Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a MAP-tagság valójában már a taggá válás „előszobája”, ettől válik egy ország hivatalosan tagjelöltté. A program teljesítése azonban még mindig nem jelent biztos garanciát arra, hogy a taggá is válik majdan az adott ország. Ez egy hosszú folyamat,amelyben első lépésként a csatlakozásra törekvő ország meghívást kap. Ez kizárólag a NATO valamelyik évenként megrendezett csúcsértekezletén történhet meg a szövetség tagállaminak teljes konszenzusával. A meghívásról szóló dokumentum rögzíti, milyen lépéseket, reformokat kell megtennie az országnak a MAP-hez történő csatlakozás érdekében. Ha az ország ezt végrehajtotta, akkor írja alá vele a NATO a MAP-tagságról szóló dokumentumot úgyszintén csúcsértekezlet keretében, minden tagállam egyetértése mellett.
Elfogadhatatlan Magyarország Ukrajnával szembeni magatartása
Klimpush-Cincadze miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány honlapján nyilvánosságra hozott közlemény szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett szombaton – reményét fejezte ki, hogy Magyarország – mint fogalmazott – nem akadályozza tovább Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Kifejtette: Kijev bízik abban, hogy megrendezésre kerülhet az Ukrajna-NATO bizottság állam- és kormányfői szintű találkozója. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy februárban Budapest vétója miatt nem tartották meg a Ukrajna-NATO bizottság védelmi miniszteri szintű találkozóját. Klimpush-Cincadze ezzel összefüggésben „elfogadhatatlannak” nevezte Magyarország Ukrajnával szembeni magatartását.
