A terroristák kezére játszik, hogy néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) megkerülésével alkalmaz katonai erőt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Szocsiban megnyílt nemzetközi biztonsági konferencia részvevőihez intézett üzenetében.
„A nemzetközi közösség néhány tagja mind gyakrabban igyekszik semmibe venni a nemzetközi jog általánosan elismert normáit és elveit, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével folyamodik katonai erő alkalmazásához, elutasítva a tárgyalásokat mint a nemzetközi viták megoldásának kulcseszközét” – hangzott Putyin üzenete, amelyet Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára ismertetett a fórum részvevőivel.
Bagoly mondja verébenek… és épp Szocsiban: érdemes az üzenetet a Krím elfoglalásának fényében értékelni. Akkor is megkerülték a BT-t, s tárgyalások sem folytak, mint a nemzetközi viták megoldásának kulcseszköze… (a -szerk- megj.)
Az orosz elnök szerint az ilyen lépések politikai és társadalmi instabilitáshoz, a helyi konfliktusok és válságok felerősödéséhez vezetnek, valamint „a terrorizmus, a szélsőségesség, a transznacionális bűnözés erőinek kezére játszanak”. Leszögezte, hogy Oroszország a globális és a nemzetközi biztonság szavatolása érdekében kész többoldalú és kétoldalú alapon is együttműködni nemzetközi partnereivel.
Patrusev elmondta, hogy a szocsi tanácskozáson 118 ország és az ENSZ biztonságpolitikai szakértői, tisztségviselői – köztük miniszterelnök-helyettesek, elnöki tanácsadók és belügyminiszterek -, valamint diplomatái vesznek részt.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint több mint 32 ezer orosz katona állomásozik a Krímben
Jelenleg több mint 32 ezer katonát állomásoztat Oroszország az Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten – ismertette kedden a kijevi védelmi minisztérium adatait Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettes. A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint a megszállt Krímben ezen felül Oroszország 174 tüzérségi rendszert, 113 katonai repülőgépet, Sz-400-as légvédelmi, valamint Iszkander típusú taktikai csapásmérő rakétarendszereket, továbbá nyolc – Kalibr szárnyas rakétákkal felszerelt – hadihajót és tengeralattjárót összpontosított. Ezen túlmenően a félsziget partvidékén Basztion és Bal típusú haditengerészeti elhárító rakétarendszereket állított fel az orosz hadsereg. Összehasonlításképpen elmondta, hogy 2013-ban – azaz a Krím elcsatolása előtt – az Ukrajnához tartozó félszigeten még csak mintegy 12 ezer orosz katona állomásozott. A miniszter az orosz fekete-tengeri flotta által akkor még Ukrajnától bérelt szevasztopoli katonai támaszponton szolgálatot teljesítők létszámára utalt. A Krím bekebelezése előtt egyetlen harckocsi sem volt a félszigeten, most viszont már negyven darab van, a páncélozott szállítójárművek száma pedig összesen 92 és 680 közötti. Tüzérségi rendszerből 2013-ban 24 volt, most 174, orosz katonai repülőből 24, jelenleg viszont már 113 darab. Rámutatott arra, hogy a Kalibr sorozatvető rakétarendszer – amelyekkel a Krím partjainál állomásozó orosz hadihajók rendelkeznek – egyszerre 52 darab szárnyas rakétát képes kilőni 1,5-2,5 ezer kilométer közötti távolságba. Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által „átmenetileg megszálltnak” a Krími Autonóm Köztársaságot.
