Vlagyimir Putyin az orosz parlament alsóháza elé terjesztette az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvénytervezetet.
Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy a parlament alsóháza elé terjesztett törvénytervezet, amelyről első olvasatban június 18-án szavaznak majd a plenáris ülésen, feljogosítaná az elnököt a megállapodás érvényességének helyreállítására arra az esetre, ha megváltozna a helyzet. Beszédében nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy a szerződésből való amerikai kilépés súlyos következménnyel jár majd az európai országok számára.
„Az Egyesült Államok (az INF-szerződés felmondása felé tett) lépéseit ésszerűtlennek tartjuk, mi több, azok újabb fegyverkezési verseny és új kihívások küszöbére sodorják a világot” – hangoztatta.
Vlagyimir Samanov, az alsóház védelmi bizottságának elnöke újságírókkal közölte: Oroszország nem tervezi, hogy a szerződés felfüggesztése nyomán azonnal közepes hatótávolságú nukleáris eszközök gyártásába fogjon. Mint mondta, idő kell ahhoz, hogy Moszkva felmérje hány ilyen rakétára van szüksége, és hogy azokat kire irányítsa.
Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az INF-szerződés hatályának meghosszabbításáról. Rámutatott, hogy a Földön felhalmozott nukleáris eszközökkel legalább hatszor meg lehetne semmisíteni az emberi civilizációt.
Putyin egyébként szerdán Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki az INF-szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Donald Trump tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította. Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép belőle, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
