Oroszország nem tekinti ellenségének az Egyesült Államokat, és készen áll a kapcsolatok normalizálására – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában, a közönség kérdéseire válaszolva, a „közvetlen vonal” elnevezésű éves interaktív televíziós fórumán.
Az orosz elnök az amerikai belpolitikai küzdelem kiéleződésével magyarázta az oroszellenes hangulat felmelegítését Washingtonban. Mint mondta, erre Moszkva nem tud hatást gyakorolni, de készen áll a konstruktív párbeszédre.
Úgy vélekedett, hogy a két ország együtt tudna működni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásában, beleértve az észak-koreai nukleáris és rakétaválság kezelését. A kooperáció potenciális területei között sorolta fel a szegénység és a klímaváltozás elleni harcot. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok „konstruktív szerepet játszhatna” az ukrajnai válság megoldásában.
James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) elbocsátott igazgatójának kongresszusi tanúvallomását kommentálva Putyin megjegyezte, hogy a szövetségi rendőrség volt parancsnoka ezúttal sem mutatott be bizonyítékokat az állítólagos orosz hackertámadásokra vonatkozóan.
Putyin furcsának nevezte, hogy Comey egy barátján keresztül kiszivárogtatta a sajtónak a Donald Trumppal folytatott beszélgetéseinek tartalmát. Az orosz vezető a volt FBI-főnök cselekedetét az Oroszországba szökött amerikai informatikuséhoz, Edward Snowdenéhez hasonlította, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több ezer titkosított anyagát hozta nyilvánosságra.
Putyin gunyorosan megjegyezte, hogy Moszkva, miként Snowdennek, Comeynak is kész politikai menedékjogot biztosítani. Megismételte, hogy Oroszország nem avatkozott bele az amerikai elnökválasztási küzdelembe.
Szíriáról szólva elmondta, hogy Oroszország középtávon fel kívánja fejleszteni az ottani kormányerők erők harcképességét. Ez lehetővé tenné, hogy az orosz erőket a bázisaikra vonják vissza az arab országban, de az orosz légierő szükség esetén ekkor is támogatást nyújtana Damaszkusznak. Szavai szerint Moszkva célja az, hogy megkezdődjön a politikai rendezés folyamata, amelybe az összes érintett felet be kell vonni. Az orosz vezető elmondta, hogy az orosz hadiipari komplexum és a hadsereg hasznos tapasztalatokat szerzett Szíriában a legújabb fegyverek kipróbálásában.
Hangsúlyozta, hogy a sarkvidéki régió egyre jelentősebb szerepet játszik az ország energiatermelésében, ezért ott Moszkva jelentős gazdasági és katonai befektetéseket fog eszközölni.
A belpolitikát érintve kijelentette, hogy kész együttműködni minden olyan politikussal, aki javítani szeretne az emberek életén, ugyanakkor – anélkül hogy néven nevezte volna Alekszej Navalnijt, de nyilvánvaló utalással rá – elítélte azokat az ellenzéki vezetőket, akik „kihasználják” Oroszország gazdasági nehézségeit, ahelyett, hogy azokra megoldást javasolnának.
A 64 éves államfő ezúttal sem árulta el, hogy kíván-e indulni a jövő évi elnökválasztáson. A kérdésre, hogy dolgozik-e már utódja felkészítésén, azt válaszolta, hogy vannak személyes preferenciái, ám a választók fogják eldönteni, hogy ki legyen Oroszország következő vezetője.
A magánéletét érintő kérdésekre válaszolva kijelentette: szeretné, ha a sajtó békén hagyná a gyerekeit és az unokáit. Közölte, hogy a bulvársajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben mindkét lánya Moszkvában él. Annyit árult el róluk, hogy „tudományos területen és az oktatásban dolgoznak”. Elmondta, hogy a második unokája nemrég született.
