Oroszország reméli, hogy a NATO, amely folyamatosan fejleszti infrastruktúráját az orosz határok mentén, hajlandó lesz áttekinteni a feszültség csökkentését célzó javaslatait – mondta Vlagyimir Putyin.
Putyin szerint Moszkva a kockázatok csökkentésére, a kiszámíthatóság biztosítására, valamint a nézeteltérések párbeszéd és konkrét megállapodások révén történő rendezésére törekszik, egyebek között a fegyverzetellenőrzés kérdéseiben. Mint mondta, a Moszkva által kidolgozásra javasolt új „biztonsági egyenletnek” összefüggéseiben kell figyelembe vennie a stratégiai stabilitást befolyásoló valamennyi tényezőt.
Hangsúlyozta: az orosz fél „arra számít, hogy a józan ész és a konstruktív kapcsolatok kialakításának szándéka velünk végül győzedelmeskedni fog”. A politikai akarat és a kompromisszumkészség pozitív eredményeként említette a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START szerződés hatályának meghosszabbítását 2026-ig.
A konferencián Szergej Sojgu védelmi miniszter „robbanásveszélyesnek” nevezte az Európában kialakult helyzetet, és feszültségcsökkentő lépéseket sürgetett. Mint mondta, az orosz fél javaslatot tett arra, hogy a hadgyakorlatok helyszínét távolítsák el az érintkezés vonalától, és hirdessenek moratóriumot a közepes és kisebb hatótávolságú rakétáknak az európai szárazföldre telepítésére.
„Hadd emlékeztessek rá, hogy az állítólag a Kalinyingrádi megyébe telepített (orosz) 9M729-es rakétákról és a romániai és lengyelországi amerikai rakétavédelmi bázisokon lévő MK-41-es univerzális rakétaindítókról volt szó. Megerősítjük, hogy készek vagyunk együttműködni ezen a területen” – hangsúlyozta a miniszter.
Sojgu szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítése visszatérést jelentene ahhoz a helyzethez, „amikor az európaiak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti konfrontáció túszaivá váltak”. Nem helytállónak minősítette azt az amerikai állítást, miszerint az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország és Kína ellen. Rámutatott, hogy Európában a NATO a regionális rakétavédelmi rendszert Oroszország feltartóztatásának elemeként „adja el”.
Hangot adott véleményének, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a világon új konfrontáció alakul ki, amely veszélyesebb lehet, mint a hidegháború. Kifogásolta, hogy a nemzetközi jog alkalmazását egyoldalúan bevezetett szankciók és egyoldalúan kitalált szabályokon alapuló rend alkalmazása váltja fel.
Valerij Geraszimov vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek flottagyakorlata az orosz határok közelében „nyilvánvalóan provokatív természetű”. „Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének” – mondta Geraszimov, aki példákat hozott fel arra, hogy NATO-tagországok hajói az elmúlt hónapokban megsértették az orosz területi vizeken való békés áthaladás jogát, illetve az államhatárt.
Geraszimov hangsúlyozta, hogy az orosz nukleáris politika védelmi jellegű, és Moszkva csak arra válaszul tartja fenn magának az atomfegyver bevetésének jogát, ha Oroszország vagy a szövetségesei ellen nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, illetve ha konvencionális fegyverekkel követnek el ellene olyan agressziót, amely az állam létét fenyegeti.
Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója jelentős fenyegetésnek nevezte, hogy nemzetközi terrorszervezetek megerősítették az együttműködésüket hackercsoportokkal. Mint mondta, fennál a veszélye annak, hogy terroristák az informatikai infrastruktúra kritikus fontosságú elemeit vegyék célba a segítségükkel. Bortnyikov szerint különösen veszélyes, hogy nehéz idejében beazonosítani a kibertámadások valódi forrását, ami éles konfliktust provokálhat ki államok között. Úgy vélekedett, hogy ezt a problémát csak nemzetközi összefogással lehet megoldani. Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a kölcsönösség és kétoldalú megállapodás alapján segítsen az Egyesült Államoknak hackerek felkutatásában.
