Meg fogják akadályozni az orosz hatóságok, hogy a más nemzetek közötti konfliktusok a határon belülre kerüljenek – jelentette ki Vlagyimir Putyin a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsának ülésén.
„Oroszországban nem szabad megengednünk, hogy bárki is agresszívan és tiszteletlenül nyilvánítsa ki nemzeti hovatartozását bármely nemzet képviselőivel szemben” – mondta.
„Nem békélhetünk meg azzal, hogy valakik az Oroszországi Föderáció területére próbálják áthozni azokat a (területi és etnikumközi) problémákat, amelyekbe az emberek a saját országaikban ütköznek” – tette hozzá.
Anélkül, hogy külön megnevezte volna az oroszországi örmény és azeri diaszpórát, amelyek között súrlódások voltak a Hegyi-Karabahért tavaly vívott háború miatt, Putyin azt mondta, hogy intelme sok volt szovjetköztársaság képviselőjét érinti, függetlenül attól, hogy már orosz állampolgárok-e vagy vendégmunkások. Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságoknak a lehető legnagyobb körültekintéssel és tisztelettel kell eljárniuk a probléma megoldásakor.
Kifejezte reményét, hogy az Oroszországban működő nemzeti-kulturális társadalmi szervezetek felelősen viszonyulnak az országhoz, amelyben élnek.
Az elnök szerint nem szabad megengedni Oroszországban az olyan helyzetek kialakulását, amikor az orosz szülők kiveszik gyerekeiket az iskolából a migráns tanulók nagy száma miatt. Európát és az Egyesült Államokat hozta fel példaként, ahol olyan iskolák jöttek létre, ahol csak bevándorlók gyerekei tanulnak, ami meglátása szerint „nagy probléma”.
„Nincs erre kész recept. De teljességgel nyilvánvaló, hogy a bevándorlók gyerekeinek számának olyannak kell lennie az iskoláinkban, amely lehetővé teszi, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen adaptálhassuk őket az orosz nyelvi közegbe” – fogalmazott Putyin.
Meglátása szerint segíteni kell ezeknek a gyerekeknek a kulturális közeghez való alkalmazkodását, az orosz értékrend elsajátítását. Szerinte ez a probléma Oroszországban nem vetődik fel olyan élesen, mint néhány európai országban, amely elvesztette a kontrollt a bevándorlók beáramlása felett. Meglátása szerint a folyamatokra különösen a milliós lakosságú nagyvárosokban és a nemzeti köztársaságokban kell odafigyelni.
Putyin átadta az orosz nemzet egységéért járó díjat az első három jutalmazottnak. Bejelentette, hogy ennek összegét az eredeti duplájára, ötmillió rubelre (jelenlegi árfolyamon több, mint húszmillió forintra) emelte. Támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, hogy hozzák létre a Nagy Honvédő Háború – a második világháborúnak a Szovjetunió részvételével vívott szakasza – történetének nemzeti központját.
Kifogásolta, hogy az országban nincs olyan intézmény, amely meghatározná a háborús események tanulmányozásában a prioritásokat, koordinálná a kutatásokat és kiküszöbölné a duplikációkat. Rámutatott, hogy a szovjet háborús veszteségek csaknem hetven százalékát Oroszország szenvedte el.
Szergej Kravcov oktatási miniszter a tanácskozáson közölte, hogy a tárca az elkövetkező években több mint ezer orosztanárt szándékozik külföldre küldeni. Elmondta, hogy az orosz nyelv és kultúra megismertetésére szakosodott pedagógusok jelenleg főleg Kirgizisztánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, valamint Szerbiában, Mongóliában és Vietnamban tevékenykednek.
Üzbegisztánban az óvodákban is oktatnak, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban pedig az orosz tanrend szerinti iskolák jönnek létre, amelyek diákjai felkészülnek az oroszországi egyetemi oktatásra és az ottani életmódra.
