Az Egyesült Államok hivatalos szervei továbbra sem jutottak előbbre a hackertámadás ellen indított vizsgálatban. Az akciót ismert számítógépes kalózok amatőrnek tartják és elutasítják. Az elkövetőkre súlyos büntetés vár, eddig azonban a nyomozás eredménytelen. Közben az egyik ismert magyar tartalomszolgáltató működését is megzavarták az amerikaihoz hasonló módszerrel – írta a Világgazdaság 2000 februárjában.
A hét végén nem számoltak be újabb nemzetközi számítógépes kalóztámadásokról, a hackereknek azonban továbbra sem sikerült a nyomára bukkanni. Talán a kalóztámadás-hullámnak tudható be ugyanakkor, hogy pénteken a www.terminal.hu, mobilvilag.hu és a depo.hu népszerű oldalakat fenntartó magyar tartalomszolgáltató is hasonló okokkal magyarázta csütörtöki részleges leállását. A főként beszélgetős, on-line fórumoldalairól ismert üzemeltetőt saját közleménye szerint az elmúlt napokban többször is támadás érte, csütörtök hajnalban pedig az ugyanarról az internetes címről indított, percenként több ezer lekérdezéssel elérték szerverének túlterhelését, adatbázisainak sérülését. A lényegesen gyorsabb szerver beállításával a szolgáltatás csütörtök este indult újra.
A Reuters beszámolója szerint Amerikában a Pentagon átvizsgáltatott 10 ezer számítógépes hálózatot, többek között annak igazolására, hogy saját gépeit a támadók nem vették-e igénybe. Mint ismert, kalózok egy csoportja az elmúlt héten a legfontosabb amerikai elektronikus kereskedelmi weboldalakat bénította le több órára. A számítógépek üzenetekkel való túlterhelését a világ bármely pontjáról, szinte bárki kezdeményezhette.
A kalózoknak súlyos büntetéssel kell számolniuk, ha lebuknak. Az amerikai törvények szerint bűntett a kereskedelmi oldalak szándékos megbénítása, mely 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Az első akcióra akár 250 ezer dolláros bírságot is kivethetnek, a visszaesők pedig 10 éves börtönbüntetést is kaphatnak.
A ma már általában neves biztonságtechnikai szakértőként dolgozó egykori hackerek szervezetei maguk is elítélik a támadást, a szerverek túlterhelését nyers és amatőr megoldásnak tartják. A kalózok többsége általában károkozás nélkül hozza tudomására az oldal fenntartójának, hogy biztonsági rendszere hibás, vagy észrevétlenül törekszik megszerezni adatokat, esetleg kihívásnak tartja a betörést, és nem is hagy nyomot maga után. A mostani akciók során a hackerek nem fértek hozzá a cégek belső rendszereihez, védekezni az ilyen támadás ellen szinte lehetetlen.
Az eset után a Clinton-adminisztráció kérte a központi internetes biztonsági szervek jövő évi költségvetésének 37 millió dolláros emelését. Az Európai Bizottság közleménye szerint erősíti a hackerek elleni védekezés keretfeltételeinek a kialakítását. Az internetes biztonság kérdése a jövő hónapi lisszaboni értekezlet napirendjén is szerepel. Brüsszel most a cyberbűnözés elleni kutatások megindítását is kilátásba helyezte.
Hackerellenes akciót hajtott végre a szicíliai Cataniában a pénzügyőrség: sikerült letartóztatnia olyan személyeket, akik tavaly betörtek különféle közintézmények és nemzetközi hitelintézetek számítógépes rendszerébe. A cataniai pénzügyőrség parancsnoksága pénteken számolt be az olasz sajtónak az akcióról, amelynek előzményeként tavaly kezdődött el a vizsgálat. A feljelentő a Cataniai Egyetem volt, amely kiderítette, hogy a számítógépkalózok éppen a tanintézmény szerveréhez hozzáférve (előzetesen megszerezve a jelszavakat) törtek be több olasz és külföldi kereskedelmi intézménynek és közhivatalnak, egy svájci banknak és a torontói egyetemnek a számítógépes rendszerébe. A hatóságok számára egyelőre nem világos, mi volt a „kalózok” szándéka: egyszerűen csak „szórakozásból” cselekedtek, vagy haszonszerzés céljából, esetleg konkurens cégek megbízásából hajtották végre akcióikat. Eközben Rómából ismertté vált, hogy az eredetileg az ezredfordulós számítógépes zavarok elhárítására alakult különleges ellenőrző csoportot a jövőben ráállítják az informatikai védelemre. Kiderült ugyanis, hogy az utóbbi időben Itália más területein is volt példa illetéktelen behatolásokra. Hackerek megpróbálkoztak bejutni az olasz jegybanknak, a Banca D’Italiának a hálózatába, akárcsak több olasz állami és magánvállalat rendszerébe.
