A hatósági vizsgálati eredmények szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel – hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlési honvédelmi bizottságának szerdai ülésén.
A Magyar Honvédség egyik kétüléses Gripen gépe május 19-én Kecskemétről felszállva hajtott végre feladatot a cseh légtérben, amikor a cáslavi repülőtéren balesetet szenvedett. Ezt követően, június 10-én Kecskeméten ugyancsak egy Gripent, majd június végén Szolnokon egy JAK-52-es típusú repülőgépet ért baleset.
A miniszter a bizottság előtt részletesen ismertette a három esetet, s elmondta, párhuzamosan több vizsgálat is indult, így részeredményekről tudott beszámolni. Ugyanakkor kiderült, hogy az első balesetben érintett gép vezetőjének megvolt a szükséges jogosítványa, jártassága megfelelt az elvárásoknak, azonban a repülési ideje az esetet megelőző fél évben rendkívül alacsony volt.
Ennek okait firtatta Vadai Ágnes ellenzéki politikus. Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta: a pilóta egy római tanfolyamon volt, majd orvosi vizsgálatokon vett részt. Ezeket követően kezdte volna meg ismét repülési óráinak gyűjtését.
Simicskó kifejtette: az első, cáslavi Gripen-baleset körülményeinek, okainak feltárására a magyar, cseh és svéd hatóságok közösen és önállóan is indítottak vizsgálatot. Az eddigi eredmények szerint a légügyi hatóság rögzítette, hogy a kétüléses gépen a fékrendszert maximálisan üzemeltették. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat – köztük a pilóta felelősségéről szóló – még folyamatban van. Ezzel együtt a hatóságok az Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjének előírták, hogy az év végéig vizsgálja felül a kétüléses gépen megfigyelőként tartózkodó beavatkozási lehetőségeit, s arra vonatkozóan dolgozzon ki egy intézkedési tervet.
A második, Kecskeméten történt Gripen-baleset vizsgálata során már megállapították, hogy a légi közlekedési szabályokat nem sértették meg. Sem a baleset érintettjei, sem a gépekkel foglalkozó hajózó, mérnöki állományból senkit nem terhel személyi felelősség. Itt egyértelműen műszaki hiba okozta a balesetet. A futómű nem nyílt ki teljesen. Emellett a svéd gép brit gyártmányú katapultülése sem oldódott ki megfelelően – közölte a miniszter.
Simicskó elmondta: a két Gripen jelenleg hiányzik a Magyar Honvédség légierejéből, de azok egyes elemei még használhatók. Elképzelhető, hogy jövő év második felére mindkét gépet pótolni lehet — tette hozzá.
A JAK-52-es repülőgép június végi, szolnoki balesetéről a vizsgálat azt mondta ki, hogy a gyakorlógép a feladatra alkalmas volt, előírások szerinti üzemidővel rendelkezett, a szükséges ellenőrzéseket végrehajtották rajta. A balesettel összefüggésben sem személyi, sem szervezeti felelősséget nem állapítottak meg.
Az első Gripen-balesetben nem sérült meg senki, a második balesetben a pilótát műteni kellett. Az ő repülőalkalmassági vizsgálata januárban lesz. Benkő azt mondta: lehet, hogy a korábban feltételezettnél is hamarabb repülhet majd. A JAK-52-es pilótája jelenleg otthon lábadozik, várhatóan teljesen felépül.
Simicskó szerint az Összhaderőnemi Parancsnokság 2006-os átszervezése a légierő szempontjából hátrányos volt
A honvédelmi miniszter a jövőre nézve elsődleges feladatok között emelte ki a Magyar Honvédség légierős kiképzésének erősítését, több kiképzési eszköz rendszeresítését, és a pilótakiképző országokkal való együttműködés erősítését. Ezek kapcsán már lépéseket is tett a honvédelmi tárca. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karával közösen Szolnokon létrehoztak egy repülőtudományi intézetet, amely a honvédségi pilótakiképzés erősítésében jelentős.
Simicskó kitért arra is, a JAK-52-esek vonatkozásában „el kell gondolkodni” azon, hogy harminc-negyven éves gépeket érdemes-e rendszerben tartani. Elmondta: ezek felújítására 168 millió forintot tervezett korábban a tárca. Ezt viszont most átgondolják, Simicskó ugyanis úgy véli, korszerűbb, a pilóták képzését jobban segítő gépekre lenne szükség. Mindemellett továbbra is napirenden van a honvédség helikopterbeszerzésének terve is.
A honvédelmi miniszter kiemelte továbbá, hogy szeptember elseje óta a Magyar Honvédség légiereje a balti légtér védelmében is részt vesz. Simicskó elismerte, hogy a kevés gép miatt „feszített” rendben, de ezzel együtt a honvédség légiereje kiválóan látja el feladatait.
