A német alkotmánybíróság illetékesség hiányára hivatkozva elutasította pénteken a Baloldal és a Zöldek panaszát, amellyel az ellenzéki pártok azt akarták elérni, hogy a törvényhozás alsóházának (Bundestag) vizsgálóbizottsága hallgassa meg Berlinben Edward Snowdent, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységét leleplező dokumentumok kiszivárogtatóját.
A Bundestag tavasszal hozott létre bizottságot az NSA-ügy kivizsgálására, és a testület ellenzéki tagjai rögtön kezdeményezték, hogy hallgassák meg Snowdent. A kormánypártok (a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD) képviselői ezt elutasították, hivatkozva arra, hogy feszültség keletkezhet a német-amerikai viszonyban, ha Snowden Németország területére lép. Áthidaló megoldásként javasolták, hogy a bizottság hallgassa meg Moszkvában vagy egy videokonferencia keretében a menedékjoggal Oroszországban tartózkodó amerikai informatikust, akit hazájában bíróság elé akarnak állítani – olvasható az MTI hírei között.
Ezt a megoldást azonban Snowden utasította el, a Baloldal és a Zöldek képviselői pedig az alkotmánybírósághoz fordultak panasszal, amely szerint a kormány és a bizottság kormánypárti többsége alaptörvény-ellenesen jár el Edward Snowden berlini meghallgatásának meghiúsításával.
Az alkotmánybíróság elutasította a panaszt, álláspontja szerint nem alkotmányjogi, hanem eljárásjogi ügyről van szó, amely a legfelsőbb bíróság (BGH) hatáskörébe tartozik.
Az Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumok szerint az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legalább 2002-től lehallgatta az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.
A 2013-ban kirobbant NSA-ügyet nemcsak a Bundestag vizsgálja, a kancellár hivatali telefonjának lehallgatásáról szóló sajtójelentések miatt a legfőbb ügyészség is eljárást indított. Harald Range legfőbb ügyész azonban szerdai évzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem nyert megerősítést a kancellár, Angela Merkel kommunikációjának törvénytelen megfigyelésére irányuló gyanú, a június óta zajló vizsgálatban egyetlen bizonyíték sem került elő, amely elegendő lett volna vádemeléshez.
Érdekes, hogy komoly felelősségre vonás igénye merült fel a CIA kínzások kapcsán, egy olyan ügyben amiről az érintettek nyilván tudtak. Egy olyan ügyben, ami pedig titkosan behálózta az egész világot és vélhetően jelentős károkat okozott a kormányoknak, nem. Fedőszervezetek, titkosszolgálati eszközök és módszerek kerültek felszínre, titkosszolgálati együttműködésekre mutatott rá, /lehallgatási ügy/ pedig nincsenek kifakadások és demokratikus elmozdulások, az egyes kormányzatok és titkosszolgálataik együttműködéseinek ügyében. De felmerül egy kérdés a CIA kihallgatásokkal kapcsolatban. Nem a mindennapi emberi kapcsolatokban kellene lényegében pozitívan elmozdulni a felháborodóknak, mint egy embertelen cselekedet /terrorizmus/ álságosan emberivé mosdatni? Tetszik nem tetszik „a cél szentesíti az eszközt”, különösen a titkosszolgálatok világában.
Egyébként: lsd. 24.
Elképzelhető,hogy Magyarországon is ráférne egy kis tabula-ráza, a szolgálatok és a mindenkori kormányzatok közötti együttműködésre? Talán mára,valamennyi esemény függvényében, a nemzet és az emberek kitettsége, kezd aggasztóvá válni.