„Hogyan gazdagodott meg az amerikai hadsereg Afganisztánból” címmel az amerikai hadsereg afganisztáni kivonulásának katonai, politikai és gazdasági hátteréről és következményeiről közölt elemzést internetes kiadásában a The Spectator című brit konzervatív lap.
Az elemzés szerzője, a brit Andrew Cockburn – aki az amerikai folyóirat, a Harper’s Magazine washingtoni szerkesztője -, az afganisztáni kivonulás apropóján úgy vélte, hiú ábránd, hogy az amerikai védelmi költségvetés az afganisztáni háború végével tartósan csökken, mert a történelmi tapasztalat azt bizonyítja, a védelmi költségvetések csökkenése csak addig tart, amíg „a hazatérő katonák győzelmi felvonulása” véget nem ér. A Pentagon és a hadsereg mindig újabb célokat, és ehhez újabb költségvetési támogatást talál.
Az elemző utalt arra, hogy a nemzetközi sajtó az amerikai csapatok afganisztáni kivonulását vereségként siratja, de véleménye szerint ez rövidlátásról tesz tanúbizonyságot, legalábbis az amerikai hadsereg és mindazon érdekelt felek szemszögéből, akik az amerikai katonaság „asztaláról leeső koncokon marakodnak”.
Cockburn hangsúlyozta, hogy az amerikai hadsereg számára az egész afganisztáni kaland „kirobbanó, zajos sikernek” bizonyult, legalábbis ami a több százmilliárdnyi adófizetői dollárt illeti: ebből ugyanis a Pentagonnal szerződéses kapcsolatban álló cégeknek költségvetése és nyeresége keletkezett az elmúlt két évtizedben, s az összegből háttértámogatást biztosítottak a katonai műveletekhez.
E kijelentés igazságának alátámasztására a szerző idézte a hadsereg egyik munkatársának történetét. Az illető 2018-ban részt vett vezető amerikai tábornokok egyik megbeszélésén, amelyen Donald Trump akkori amerikai elnök afganisztáni „taktikai csapatnöveléséről” volt szó. A munkatárs beszámolója szerint a tábornokok között egyetértés volt abban, hogy a csapatnövelésnek az égadta világon semmilyen hatása nincs a háborúra, viszont nagyon jól fog jönni a védelmi költségvetés megtárgyalásakor.
Cockburn emlékeztetett arra is, hogy egy júliusi hír szerint az amerikai hadsereg 37 darab UH-60 típusú helikoptert küld az afgán hadseregnek. A helikopterek darabja 12 millió dollárba kerül. Ennek leginkább a Lockheed Martin hadiipari óriásvállalat, vagy a helikoptereket gyártó Sikorsky cég tulajdonosa örült, mivel a fenti légi járművek az Afganisztánba már korábban leszállított 53 darab UH-60-as helikopterből álló flottát egészítik majd ki. Ehhez képest az afgán katonák és szerelők kiválóan tudták szervizelni az orosz MI-17-es helikoptereket, amelyekkel korábban évtizedekig repültek, és amelyek – mint az elemző megállapítja -, sokkal alkalmasabbak voltak a magashegyi afgán terepen végzett bevetésekre.
Az elemzés mérlege szerint az amerikai hadsereg „búcsúajándéka” így közel 450 millió dollárba került, amely nem jelentéktelen hozzájárulás az afganisztáni biztonsági erők fejlesztésére szánt, már jóváhagyott 3,3 milliárd dolláros jövő évi költségvetési támogatáshoz. Mindez azonban eltörpül a két évtizedes katonai hadjárat 2260 milliárd dolláros számlájához képest.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője egyébként szerdán a Pentagonban tartott sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott: az Afganisztán teljes ellenőrzéséért harcoló tálibok „stratégiai lendületben” vannak, nyomás alá helyezik a legfontosabb afgán városokat, és a következő hetek sorsdöntőnek bizonyulhatnak a 20 éve zajló fegyveres konfliktusban. A legmagasabb rangú amerikai katonai parancsnok szerint a tálibok a 419 jelentős afgán város mintegy felét ellenőrzik, és bár a 34 tartományi főváros közül még egyet sem sikerült elfoglalniuk, de ezeknek a felét erős nyomás alatt tartják. Az afgán biztonsági erők a legfontosabb, jelentős lakosságú nagyvárosok, köztük a főváros, Kabul védelmére vonták össze erejüket.
A tábornok úgy vélte: a tálibok azt a benyomást kívánják kelteni, hogy az amerikaiak által támogatott kabuli kormányzat feletti győzelmük elkerülhetetlen, de szerinte az afgán hadsereg és a rendőrség rendelkezik megfelelő kiképzéssel és felszereléssel ahhoz, hogy győzelmet arasson. Ugyanakkor nem zárta ki egy tárgyalásos politikai megállapodás lehetőségét a tálib vezetéssel, illetve a „teljes tálib hatalomátvételt” sem. „A végjátékot még nem írták meg” – fogalmazott Milley a Pentagonban tartott sajtókonferenciáján.
