A NATO nem konfrontációra, hanem konstruktív párbeszédre törekszik Oroszországgal — jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára Varsóban, a NATO-csúcstalálkozó társrendezvényeként szervezett szakértői fórumon.
Stoltenberg rámutatott: a NATO-t több irányból érő sokféle fenyegetés miatt a varsói értekezletet „nagyon különleges pillanatban” tartják. A veszélyek miatt az atlanti szövetség széles körű, a hidegháború óta legnagyobb reformját indította el, mely az elrettentés és a biztonság eszközeinek megerősítésére irányul.
„A NATO védelmi szervezet, nem keres konfrontációt” – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve: a hidegháború régen véget ért, a történelemhez tartozik, és ott is kell maradnia. „Oroszország a legnagyobb szomszédunk, az európai biztonsági rendszer integráns része, konstruktív és jelentős párbeszédre törekszünk vele” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a törekvést a NATO-Oroszország Tanács szolgálja.
A varsói csúcstalálkozón várható döntésekről szólva Stoltenberg kiemelte: a balti államokban és Lengyelországban létesítendő „előretolt jelenlét” keretében többnemzetiségű, négy zászlóaljból álló dandárt fognak állomásoztatni rotációs rendszerben. „Egyértelmű lesz, hogy bármelyik tagállam megtámadására az egész szövetség erői válaszolnak” – jelentette ki, aláhúzva a tervezett lépések védelmi jellegét.
Montenegró folyamatban lévő NATO-felvételéről szólva kijelentette, hogy a balkáni ország a csúcstalálkozón egyelőre megfigyelőként vesz részt, akkor lesz a katonai szövetség teljes jogú tagja, ha az összes tagállam ratifikálja a megfelelő dokumentumokat. Montenegró NATO-csatlakozása megerősíti, hogy folytatódik a szövetség bővítésének sikeres folyamata – tette hozzá.
A szakértői fórumon szintén felszólaló Andrzej Duda lengyel elnök, a csúcstalálkozó házigazdája, egyebek között hangsúlyozta: a NATO keleti szárnyának megerősítése „párhuzamos prioritás” a szövetség déli szomszédságában jelentkező veszélyek kezelése mellett. „Szó sem lehet arról, hogy a kettő bármelyikét előnyben részesítsük” – szögezte le.
„Együtt kell megmutatnunk, hogy nem egyezünk bele a fenyegetés és az agresszió politikájába” – mondta, kiemelve: Lengyelország ellenzi a „biztonság regionalizálását”, a NATO különféle szárnyakra való felosztását. „A biztonság nem áru, hanem érték, és mint ilyen, oszthatatlan, mindegyikünk egyenlő mértékben megérdemli” – jelentette ki Duda.
A lengyel elnök elégedettségének adott hangot Montenegró folyamatban lévő csatlakozása felett, támogatóan nyilatkozott a Grúziával, Ukrajnával és Moldovával folytatott partnerség elmélyítéséről. „Ezzel egyidejűleg támogatnunk kell partnereinket Észak-Afrika és a Közel-Kelet instabil területein is” – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött, kijelentette: paradox módon ez a lépés azt eredményezi, hogy az ország szerepe és aktivitása a NATO keretében növekedni fog.
Az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóját 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Stoltenberg elnökletével rendezték. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezette. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek.
