A NATO a béke megőrzése érdekében nem tervez Oroszországhoz hasonlóan cselekedni, nem áll szándékában új, földi irányítású nukleáris rakétákat telepíteni Európában, de elrettentő képességét és védelmi hatékonyságát tovább növeli a kontinens és lakói védelme érdekében – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.
A szövetséges országok védelmi minisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes annak megítélésében, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF).
A könnyen mozgatható és elrejthető, SSC-8 jelű (Novator 9M729) orosz rakétarendszer kifejlesztése és telepítése csak egy eleme Oroszország Európát fenyegető fegyverkezési lépéseinek. Moszkva jelenleg is rakétarendszereket telepít, illetve fejleszt, ami jelentős kockázatot jelent Európa biztonságára – tette hozzá.
A védelmi miniszterek mindazonáltal azt hangsúlyozták, hogy a NATO továbbra is határozottan elkötelezett a nemzetközi fegyverzetellenőrzési és a leszerelési erőfeszítések mellett – tette hozzá a főtitkár.
Tájékoztatása szerint a szövetségesek Andrij Zahorodnyuk ukrán védelmi miniszter részvételével megvitatták Ukrajna biztonsági helyzetét, és megerősítették támogatásukat az ország önállósága és területi egysége mellett. A NATO továbbra is erőteljes politikai és gyakorlati támogatást nyújt Ukrajnának, és üdvözli a reformfolyamatok terén elért előhaladást – mondta.
A tanácskozás két napját összegezve Stoltenberg közölte, a tagországok arról egyeztek meg, hogy a katonai szövetség átveszi az iraki katonák és biztonsági erők képzési feladatainak egy részét az Egyesült Államok vezette koalíciótól. A tartósnak bizonyult erőszak és instabilitás megszüntetésén fáradozó misszió kibővítése elengedhetetlen annak eléréséhez, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne tudjon visszatérni és megerősödni a területen – húzta alá.
Afganisztánnal összefüggésben elmondta: a helyzet továbbra is nehéz, de a NATO továbbra is elkötelezett a fenntartható biztonság és stabilitás megteremtése mellett. A védelmi miniszterek egyetértettek azon békés erőfeszítések támogatásában, amelyek előkészíthetik az utat az afgán felek között létrejövő tárgyalásokhoz. A kormányellenes muzulmán tálib felkelőknek ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy hajlandóak és képesek az erőszak megfékezésére – húzta alá.
A líbiai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár kijelentette, a katonai szövetség jelenleg nincs jelen Líbiában, de készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Líbiának, ha arra felkérést kap a kormánytól, és megvannak hozzá a szükséges feltételek. A NATO „határozottan támogatja” az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatot és a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket – tette hozzá Stoltenberg.
Mark Esper amerikai védelmi miniszter a tanácskozást követően tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a tálibokkal folytatott amerikai megbeszélések eredményeként egyhetes átmeneti tűzszünetben sikerült megállapodni a békés tárgyalások támogatása érdekében.
„Az Egyesült Államok továbbra is azon az állásponton van, hogy Afganisztán számára a legjobb, ha nem az egyetlen megoldás a politikai megegyezés” – fogalmazott. Hozzátette, ezen a téren előrelépést történt a szélesebb békemegállapodás felé.
„Úgy gondolom, hogy a béke megérdemel egy esélyt. De megköveteli, hogy minden fél tartsa be kötelezettségvállalásait, ha előre akarunk haladni” – tette hozzá. A megállapodás részleteit ismerő források szerint a tűzszünet életbe lépése péntektől várható.
