Az az új büntetőeljárási törvény (Be.) kódex módosításához szakmai segítséget nyújt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a nemzetközi szabályozások és gyakorlatok megismertetésére pedig kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett 2016. február 29 és március 1-je között a Magyar Igazságügyi Akadémián.
A Büntetőeljárásról szóló törvény kodifikációja során a jogalkotó koncepcionális változásokat jelentő módosításokat tervez. Az Be. törvény módosításához elsődleges fontosságú azon környező országok szabályozásának és gyakorlatának megismerése, amelyek hazánkkal azonos megoldásokat kerestek az eljárási kódexük kialakítása során.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a büntető eljárásokban együttesen kell érvényesülnie a feladat és felelősség megosztásnak. Bár a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül, de a szereplőknek nem egymás ellen, hanem egy közös célért kell dolgozniuk: az anyagi igazság megállapításáért.
Mindezen túl fontos az időszerűség biztosítása is, ezt szem előtt kell tartani az új Be. kódex megalkotása során. Ebben az OBH is aktívan részt vesz a bírói szervezet tapasztalatainak átadásával, és a mostani nemzetközi konferencia is hozzájárul a nemzetközi jógyakorlatok cseréjével.
Fontos számba venni, hogy hol is tart jelenleg a büntető ítélkezés, hiszen az a cél, hogy előre tudjunk lépni. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az időszerűség és megalapozottság tekintetében is jelentősen javult a bíróságok teljesítménye, amelyhez nagyban hozzájárul, hogy 2015-ben a járásbíróságokon a büntető ügyek 25,6 százaléka bíróság elé állítás keretében, illetve tárgyalás mellőzésével fejeződött be. A járásbíróságokra érkezett büntető ügyek 72,2 százaléka pedig első fokon egy éven belül jogerősen lezárult.
Miskolczi Barna miniszteri biztos előadásában a büntetőeljárási törvény kodifikációjának jelenlegi állásáról számolt be. Ezt követően Kónya István, a Kúria elnökhelyettese előadásában a Kúria kodifikációs kiemelt javaslatait mutatta be.
Csák Zsolt, a Be. Kodifikációs Munkacsoport tagja, a Kúria bírája a hatályos magyar büntetőeljárási törvény kiemelt kodifikációs javaslatairól, a bírósági szervezetet érintő legfontosabb javaslatokról és a munkacsoport munkájáról számolt be előadásában. Az Országos Bírósági Hivatal Új Be. Kodifikációs Munkacsoportjának javaslataival a hatékonyabb, időszerűbb, a jogalkalmazást segítő, az eddigi gyakorlati tapasztalatokat hasznosító, és az eljárási garanciákat szem előtt tartó büntetőeljárási rend kialakítására törekszik.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, az Országos Bírósági Hivatal kiemelt projektjéről, a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés lehetőségének kiterjesztéséről számolt be a jelenlévőknek. Előadásában kiemelte, hogy mely szakmai területeken lehet majd alkalmazni ezt a technikai újítást, lehetőséget.
A kétnapos szakmai napon a szlovén, a román, a lengyel és az osztrák nemzeti büntetőeljárási modell is bemutatásra kerül, azokat a kiemelt területeket érintve, amelyekre a kodifikációs munka során különöshangsúlyt fektet a jogallkotó a bizonyítási teherre, a bírósági eljárást megelőző diverziós lehetőségekre, egyszerűsített eljárásokra, a terhelti együttműködésre alapított megegyezéses eljárásokra, és a jogorvoslati rendszerre.
A rendezvényen az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Ügyvédi Kamara is képviseltette magát, a bírósági szervezet részéről pedig az igazgatási és szakmai vezetők is részt vettek a rendezvényen.
