A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak Szíriában végrehajtott katonai akciója korlátozott célokat szolgált.
Boris Johnson, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.
Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.
Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további – Szíriában évek óta tapasztalt – erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt „lélektani határokat”.
A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel. Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, „és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.
Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és „szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be”.
A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben „különböző opciókat kellene megvizsgálni”.
Johnson a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.
A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és „azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg”.
Johnson a Telegraph-cikkben is hangsúlyozza: az Oroszországgal fennálló jelenlegi feszült viszony közepette fontos annak megértetése, hogy a most végrehajtott nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentik Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.
Ugyanezt emelte ki előző napi sajtótájékoztatóján Theresa May brit miniszterelnök is. May kijelentette: a nyugati szövetségesek fellépésének célja nem az volt, hogy beavatkozzanak a szíriai polgárháborúba, és nem volt cél a szíriai rendszerváltás sem. A csapásmérés korlátozott, célzott és hatékony volt, olyan egyértelmű határok kijelölésével, amelyek kifejezetten az eszkaláció elkerülését és a polgári veszteségek megakadályozását szolgálták – hangsúlyozta a brit kormányfő.
