A brit és az amerikai biztonsági szakszolgálatok groteszk provokációjának minősítette a Szkripal-ügyet Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője egy szerdai moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián.
„Még a Szkripalékkal elkövetett groteszk, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szakszolgálatai által durván összetákolt provokációval kapcsolatban sem siet az európai országok egy része körültekintés nélkül követni Londont vagy Washingtont, hanem a történtekben való eligazodást részesíti előnyben” – mondta.
Nariskin a tétek felelőtlen emeléséről és az erő alkalmazásáról való lemondás fontosságát hangoztatta „egy második karibi válság elkerülése” érdekében. Mint mondta, a jólét és a fejlődés érdekében meg kell erősíteni a nemzetközi szervezeteket és nemzetközi jogrendet.
Nariskin szerint az elmúlt évben megnövekedett a NATO és az Oroszország közötti konfrontáció szintje, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok és a „szatellitaországok” nemrég „abszolút kitalált és kiprovokált ürüggyel, a nemzetközi jogra való tekintet nélkül” orosz diplomatákat utasítottak ki.
Hangot adott véleményének, hogy nincs objektív oka az Oroszország és a Nyugat közötti konfrontációnak, napjainkban mégis a hidegháború visszatéréséről lehet beszélni. Ezt szerinte Washingtonnak az orosz fenyegetéssel kapcsolatos „fixa ideája” váltotta ki. Nariskin, aki azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az kész egy „újabb vasfüggöny” létrehozására, a globális problémákkal szembeni nemzetközi összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve az abban való orosz, kínai, indiai és brazil részvétel szerepét.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy „egyes országok” a terrorellenes küzdelem címén, az ENSZ megkerülésével, a világ ügyészeiként és bíráiként igyekeznek fellépni. Mint mondta, alaptalan vádakat hangoztatnak, beavatkoznak szuverén országok belügyeibe, valamint egyoldalúan hirdetnek meg szankciókat és alkalmaznak katonai erőt.
Patrusev egyebek között felhívta a figyelmet az illegális migrációban rejlő terrorfenyegetésre. Szavai szerint ennek csatornáit a terrorszervezetek militánsaik mozgatására, valamint toborzásra és alvó sejtek létrehozására használják fel.
A tanácskozás házigazdája, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra helyezte a hangsúlyt, hogy a világ szerinte jelenleg fordulószakaszban jár, amelyben egyre gyakoribb az ellentétek erővel való megoldása. Megfogalmazása szerint „egyes országok kivételesség iránti igénye” fegyverkezési versenyt idéz elő.
Sojgu aggodalmát fejezte ki a NATO katonai erejének az orosz határok közelében való növelése, valamint a kelet-európai amerikai katonai jelenlét erősítése miatt. Azt állította, hogy az európai országok „magukat riogatják a nem létező orosz fenyegetéssel”.
„Ma a Baltikumban és Lengyelországban egy tízezres kontingens állomásozik, amely a támadófegyverek minden típusával rendelkezik. Aktivizálódik az Egyesült Államok és más NATO-országok haditengerészetének tevékenysége a Fekete- és a Balti-tengeren” – mondta.
Hozzátette, hogy az orosz légierő gépeit elfogásra január óta több, mint 25 ezer alkalommal emelték a levegőbe.
„A magunk részéről nem kívánunk a bezárt ajtón kopogtatni, de nem szándékozunk figyelmen kívül hagyni a ránk erővel történő nyomásgyakorlás kísérleteit sem” – fogalmazott Sojgu. „Fegyveres erőink katonai potenciálját olyan szinten fogjuk fenntartani, amely garantálja Oroszország és szövetségesei katonai biztonságát” – tette hozzá.
Szergej Rudszkoj, a vezérkar műveleti főosztályának vezetője azt hangoztatta, hogy az orosz kontingenssel ellentétben az amerikai vezetésű koalíció törvénytelenül van jelen Szíriában. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak az arab ország feldarabolását, és az Eufrátesz keleti partján egy kváziállam létrehozását célzó tervei egy újabb háború számára készítik elő a talajt.
Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója beszámolója szerint Oroszországban tavaly négy terrorcselekményt követtek el és 24-et sikerült megakadályozni. Hozzátette, hogy valamennyi messengereken keresztül koordinálták. (Szerdán jár le az a határidő, amelyet az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor szabott az orosz Pavel Durov által alapított Telegram online üzenetküldő szolgáltatónak, hogy ossza meg kódkulcsait az FSZB-vel.)
Bortnyikov méltatta, hogy egy terrorcselekményt amerikai, egy másikat pedig török információ alapján sikerült elhárítani. hangsúlyozta, hogy az FSZB nyitott a terrorellenes együttműködésre. Felajánlotta, hogy az érdekelt országok csatlakozzanak a 41 ország és hat nemzetközi szervezet által használt adatbankhoz, amely 86 terrorszervezetről és negyvenezer személyről tartalmaz információkat.
Reményét fejezte ki, hogy a nyári labdarúgó világbajnokság biztosítása érdekében hatékony lesz a szakszolgálatok nemzetközi együttműködése. Beszámolója szerint 2014, vagyis az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet befolyásának csúcspontja óta világszerte csaknem 152 ezer, egyedül tavaly pedig több mint 32 ezer ember vesztette életét terrortámadások következtében. Évente átlagosan 1600 terrorcselekmény történik, amelyek felét az IÁ vállalja magára.
Elmondta, hogy a terrorizmus forrásbázisát Szíriában gyakorlatilag teljesen felszámolták. Bortnyikov ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az IÁ és az al-Kaida újraegyesítse terrorhálózatait.
Az orosz védelmi minisztériumban zajló VII. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián 95 ország képviselteti magát, köztük harminc védelmi miniszteri, tizenöt pedig vezérkari főnöki vagy miniszterhelyettesi szinten.
