A brit külügyminiszter szerint az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet „felelősségi láncolata” Oroszországig, az orosz kormányzati rendszer legmagasabb rangú tagjaiig vezet.
Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elvetette azt a képviselői felvetést, hogy a mérgezéses támadást olyan ügynökök vagy volt ügynökök is elkövethették, akik felett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek esetleg nincs ellenőrzése.
Johnson szerint a gyilkossági kísérletet, amelynek két célpontja Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal volt, Moszkva „üzenetnek” szánta a „potenciális dezertőröknek”, és azért választotta helyszínként Nagy-Britanniát, „mert ez az ország hisz a szabadságban, a demokráciában, a jogállamiságban, és rendszeresen felrótta Oroszországnak ezen értékek megsértését”.
Hozzátette ugyanakkor: a gyilkossági kísérlet időzítése valószínűleg szorosabban kötődik a vasárnap rendezett, Putyin győzelmét eredményező oroszországi elnökválasztás időpontjához. A brit külügyminiszter szerint „nem demokratikus figurák választások vagy valamilyen kritikus jelentőségű politikai fejlemény közeledtével gyakran találják vonzónak azt a lehetőséget, hogy elültessék egy ellenség képzetét a közgondolkodásban”.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne a gyilkossági kísérlethez.
Johson a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokság brit bojkottját szorgalmazó felszólításokra reagálva azt mondta: „hihetetlen igazságtalanság” lenne az angol labdarúgó-válogatott megbüntetése. Hozzátette: az angol szurkolók egyébként is jóval csekély számban lesznek jelen, mit a korábbi hasonló tornákon, eddig mindössze 24 ezer vízumkérelmet adtak be.
Johnson szerint az előző, brazíliai világbajnokság előtti hasonló időszakban már 94 ezer angol szurkoló igényelt beutazási vízumot. A bizottsági meghallgatáson az ellenzéki Munkáspárt egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy Putyin „ugyanúgy az országimázs javítására” kívánja felhasználni a nyári világbajnokságot, ahogy „Hitler használta az 1936-os berlini olimpiát”.
Johnson a bizottsági tag felvetésére azt válaszolta, hogy „egyértelműen helyénvaló az összehasonlítás 1936-tal”. Hozzátette ugyanakkor: a brit kormány „jelenleg senkit nem próbál aktívan lebeszélni” arról, hogy jelen legyen a nyári oroszországi világbajnokságon.
A brit miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett szankcióintézkedések között szerepel, hogy sem brit kormányilletékesek, sem a brit királyi család tagjai nem lesznek jelen a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. Az angol labdarúgó szövetség (FA) elnöke Vilmos herceg, a brit trón majdani várományosa, II. Erzsébet királynő unokája. Theresa May egy héttel ezelőtti bejelentése azt jelenti, hogy a világbajnokságra Vilmos herceg sem utazik el.
A külügyi bizottság szerdai meghallgatásán Johnson megerősítette, hogy az oroszországi világbajnokságon nem lesz magas szintű brit képviselet. Hangsúlyozta azonban: ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot meg kell szakítani Oroszországgal.
A brit külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem akar újabb hidegháborút. Hozzátette: a hidegháború „meglehetősen nyomorúságos időszak volt”, és „én úgy nőttem fel, hogy őszintén tartottam attól: országunkat felemészti egy termonukleáris támadás”.
Hangsúlyozta: nem gondolja, hogy ez az egzisztenciális fenyegetettség ma is fennáll, de „fenyegetettség mindazonáltal van, és ezért kell nagyon keménynek, nagyon határozottnak lennünk”.
