Oroszország kész lenne elfogadni Ausztria közvetítését a Nagy-Britanniával kialakult viszályában – jelezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov Karin Kneissl osztrák külügyminiszter közvetítési ajánlatára reagált. Az EU-tag, semleges Ausztria a Szkripal-üggyel kapcsolatban eddig egyetlen diplomatát sem utasított ki. „A Nagy-Britanniával kialakult helyzetben szükség van minden szerepvállalásra, minden hangra, amely a brit partnereinket a józan ész irányába mozdítaná el ebben a kérdésben” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Peszkov megerősítette Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter bejelentését, miszerint folytatódik Emmanuel Macron francia elnök májusra tervezett moszkvai látogatásának előkészítése. Rámutatott, hogy a francia vezetés a nézeteltérések ellenére nem zárkózik el a párbeszédtől.
A szóvivő „meglehetősen kiszámíthatatlannak” minősítette az Oroszországgal szembeni brit lépéseket, ezért London leendő intézkedéseivel kapcsolatban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Peszkov újságírói kérésre a The Guardian című brit napilap értesülését kommentálta, miszerint Theresa May brit miniszterelnök azt mérlegeli, hogy betiltsa az orosz kötvények forgalmazását a londoni tőzsdén.
A szóvivő egyúttal úgy vélekedett, hogy ártana az Egyesült Államok imázsának, ha befagyasztaná Oroszország kintlévőségeit. Ennek lehetőségét Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet nem zárta ki az RBK orosz tévécsatornának nyilatkozva.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a nemzetközi jogszabályok, egyebek között az 1968-ban megkötött kétoldalú konzuli egyezmény nyílt megsértésével vádolta meg Londont, amiért a brit fél négy ízben is megtagadta a konzuli hozzáférést az orosz állampolgárságú Szergej és Julija Szkripalhoz, csakúgy, mint a velük kapcsolatos adatszolgáltatást. Zaharova rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a konzulok a körzetükön belül az általuk képviselt ország bármely állampolgárának nyújthatnak támogatást, beleértve a jogi segítségnyújtást.
London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel. Március 26-án pedig összesen 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, így Magyarország is -, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna több mint száz orosz diplomata kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként.
