Moszkvának teljes hozzáférést kell kapnia a Vegyifegyver-tilalmi szervezetnek (OPCW) a Szkripal-botrányban készített technikai jelentésekhez és választ kell kapnia a korábban megfogalmazott kérdéseire a szervezet végrehajtó tanácsának ülésén – jelentette ki Alekszandr Sulgin, Oroszország OPCW-nagykövete a Rosszija 1 tévécsatornának.
Az OPCW végrehajtó tanácsa szerdán ül össze a Szkripal-botránnyal kapcsolatban. Sulgin közölte, hogy Oroszországnak egyebek között a spiezi laboratórium megállapításával kapcsolatban vannak kérdései.
Szergel Lavrov orosz külügyminiszter pénteken kijelentette: a spiezi laboratórium független vizsgálata a salisbury-i merénylettel kapcsolatban BZ hatóanyag és annak prekurzorai (egy másik vegyületet előállító reakcióban részt vevő vegyületek) nyomát fedezte fel, azok a vegyifegyver-tilalmi egyezmény szerinti „második kategóriába” tartoznak. Mint mondta, ez a szer az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint más NATO-országok arzenáljában is szerepelt, viszont a Szovjetunióban és Oroszországban nem állítottak elő és halmoztak fel ilyet.
A svájci laboratórium nem kívánta kommentálni Lavrov kijelentését.
Jurij Csajka orosz főügyész szerdán az orosz parlament felsőházában azt hangoztatta, hogy a brit hatóságok nem engedhették meg az angliai emigrációban élő Borisz Berezovszij hazatérését, mert az oligarcha titkos információk birtokában volt Alekszandr Litvinyeko volt FSZB-alezredes polóniummal történt megmérgezéséről. Az incidenst a főügyész „nukleáris terrorizmusnak” nevezte.
Csajka szerint Berezovszkij a brit szakszolgálatok „felügyelete alatt és azokkal együttműködve” cselekedett. Felhívta a figyelmet arra, hogy polóniumot Litvinyenko-üggyel kapcsolatban a legnagyobb koncentrációban éppen az oligarcha londoni irodájában találtak. A főügyész szerint a korábban orosz kormányfunkciókat is betöltő üzletember nem tudott volna sem polóniumot beszerezni, sem nagy mennyiségű „mesterséges bizonyítékot” előállítani.
Az orosz főügyész azt állította, hogy „koholtak” voltak azok a vádak, amelyeket a brit hatóságok a Litvinyenko-ügyben Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun ellen emeltek. Felhívta a figyelmet arra, hogy London nem kívánta elfogadni Moszkvának a nyomozáshoz felajánlott segítségét és hogy a hamburgi ügyészség párhuzamos vizsgálata megállapította: a polónium Lugovoj és Kovtun megérkezése előtt Londonban volt.
Nyikolaj Atmonyjev, az orosz főügyész tanácsadója április 9-i sajtótájékoztatóján azt állította, „hogy Litvinyeko likvidálásában Berezovszkij volt leginkább érdekelt”, mert a volt FSZB-alezredes potenciális tanú lehetett volna az oligarcha ellen.
Alekszandr Litvinyenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredese, aki 2000-ben kapott menedéket Nagy-Britanniában, 2006. november 24-én halt meg Londonban. A szervezetében polónium 210-es izotópot találtak. A nyomozást 2016 márciusában állította le a vizsgálatot vezető bíró, Robert Owen, megállapítva: „nagy a valószínűsége” annak, hogy az akciót, amelyre Vlagyimir Putyin elnök „valószínűleg” rábólintott, az FSZB vezényelte le. A Kremlt élesen bíráló Litvinyenko – özvegyének vallomása – szerint az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott. Nem sokkal halála előtt megkapta a brit állampolgárságot.
Borisz Berezovszkij, aki ellen különösen jelentős, több rendbeli sikkasztás miatt 1999-ben adtak ki körözést Oroszországban, Nagy-Britanniában azt követően kapott menedéket, hogy azt állította: az orosz titkosszolgálat az életére tör. Az ügyben indított nyomozást London 2003 nyarán bizonyítékok hiányában leállította. Berezovszkijra 2013. március 23-án holtan találtak rá londoni elővárosi házának fürdőszobájában. A hivatalosan meg nem erősített verzió szerint az üzletember öngyilkosságot követhetet el.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.
Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.
