Széles Ernő, a Magyar Tartalékosok Szövetségének (MATASZ) új elnöke szerint az elmúlt időszakban, különösen a tömeges migrációs helyzet óta a magyar társadalomban is egyre fontosabbá vált az önvédelem, a közösség és a haza védelme. A nyugállományú dandártábornok az MTI-nek adott interjújában kifejtette: szövetségük bárkinek megadja az ehhez szükséges alapelméleti és gyakorlati előképzést, ezzel is segítve a Magyar Honvédség tartalékos képzését, utánpótlását.
A MATASZ 2001-ben a Honvédelmi Minisztérium (HM) felkérésére jött létre országos önkéntes közhasznú szervezetként azzal a céllal, hogy hidat képezzenek a társadalom és a honvédség között, egységbe tömörítsék a tartalékos katonákat, a honvédelem iránt érdeklődőket, továbbképzésüket megszervezzék, érdekeiket képviseljék itthon és a NATO tartalékos szervezetekben. A szervezet alapító elnöke Deák János vezérezredes, korábbi vezérkari főnök volt, aki jelenleg a tiszteletbeli elnök. A szervezet előző elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tartalékos százados – londoni nagykövetté való kinevezésével – leköszönt posztjáról, de társadalmi elnökként továbbra is segíti a MATASZ munkáját.
A tavasszal elnökké választott Széles 1971-ben, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán szerezte diplomáját. Tanulmányai során több hazai és külföldi, valamint NATO tanintézeti jellegű másodképzésen vett részt, utolsó tanulmányát az USA Nemzetvédelmi Egyetemén, Washingtonban végezte el. Katonai pályafutását felderítő zászlóaljnál kezdte hadnagyi rendfokozatban. Majd a honvédség különböző szintű parancsnokságain – Honvéd Vezérkar, Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal, Honvédelmi Minisztérium állományában – töltött be itthoni és külszolgálati beosztásokat, látott el katonadiplomáciai tevékenységet. A HM nemzetközi együttműködési területért felelős főosztályvezetői beosztásából került nyugállományba, tábornoki rendfokozatban.
A MATASZ elnöke az interjúban kiemelte: minden haderőnek fontos mércéje, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik. A sorkötelezettség felfüggesztése óta több generáció nevelődött, ám többségüknek semmilyen katonai ismerete nincs. Márpedig – például szükségállapot idején – a honvédség mellett ők jelentik a készenléti erőt. Az pedig nem mindegy, hogy a nulláról kell-e kezdeni a kiképzést, így az országnak, a honvédségnek is érdeke, hogy a társadalom minél szélesebb rétege legyen felvértezve valamilyen katonai alapismerettel. Emellett bármikor bekövetkezhet olyan természeti katasztrófa, amikor szükség van azokra a képességekre, közösségi vezetési ismeretekre, szervezettségre, amelyeket egy katonai kiképzésen el lehet sajátítani.
Széles szerint Európán most nagy nyomás van, s a közeljövőben ez várhatóan nem változik. A MATASZ elnöke elmondta, a múlt nyáron a déli határszakaszon járva több civil is azzal kereste meg, hogy megalakítanák helyi védelmi századukat, illetve korábban, árvizek során is többen jelentkeztek a MATASZ-nál segítő szándékkal és vettek részt árvízvédelmi munkálatokon. Az ilyen rendkívüli helyzetek egyre több embert késztetnek arra, hogy megtanulják miként védhetik meg magukat, családjukat, közösségüket egy esetleges fenyegetettségtől, természeti katasztrófa következményeitől. Kritikus helyzetekben az emberekben felerősödik a hazaszeretet, a hazáért való tenni akarás is – fogalmazott a MATASZ elnöke.
A civil szervezetnek bárki tagja lehet, aki érdeklődik a hon védelmével összefüggő kérdések iránt. Nem jár semmilyen elköteleződéssel, de segítenek annak is, aki akár tartalékosként, szerződéses vagy hivatásos katonaként a Magyar Honvédség kötelékébe is belépne – fűzte hozzá.
Széles felidézte, a kormány kiemelt feladatának tekinti a hazafias nevelést és az utánpótlásképzést, hogy a Magyar Honvédség tartalékos állománya hosszú távra biztosított legyen. Az eddig ismert koncepció szerint járási szintről szerveznék újra a tartalékos rendszert. A szövetségnek nem csak minden megyében és a fővárosban, hanem több kisebb településen is van szervezete, klubja. A MATASZ is dolgozik azon, hogy minél több járásban képviseltesse magát. Emellett közreműködik az iskolákban évente megtartott „Egy nap a honvédelemért” rendezvényen, a rendőrséggel, tűzoltósággal és a honvédséggel közösen népszerűsítve a honvédelmi ismereteket. Emellett részt vesznek a Honvédelmi Minisztérium Katonasuli programjában: középiskolákban oktatják a katonai alapismeretek című tantárgyat.
A MATASZ területi szervezetei és különböző országos tagozatai gyakorlatilag a katonai alapismeretek teljes spektrumát lefedik. A MATASZ tagjaként olyan ismereteket és képességeket lehet elsajátítani, amelyek az egyén, de egy csoport számára is hasznosak lehetnek a mindennapokban, de valamilyen veszélyhelyzetben is. Ennek keretében megtanulhatják hogyan kell tájékozódni a természetben, tartanak térképismereti foglalkozást, járőrversenyt, önvédelmi képzést, és rendszeres lövészetet is. Mindemellett az elméletre is nagy hangsúlyt fektetnek: missziós tagozatuk biztonságpolitikai konferenciákkal, előadássokkal igyekszik bemutatni a különböző nemzetközi konfliktusok, biztonságpolitikai kihívások hátterét.
Széles a szövetség tervei, legfontosabb feladatai közül a MATASZ-tagok, valamint általánosságban a honvédségi toborzás fokozását, továbbá a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolat erősítését emelte ki. Emellett június végén a Bundeswehr tartalékosaival Tatán magyar-német biztonságpolitikai konferenciát szerveznek, s az idén is megrendezik a már nemzetközivé vált Doni Emléktúrát. Készülnek továbbá az októberi tartalékosok napjára is.
