Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozott figyelmet kell fordítani az évről évre jelentkező veszélyforrásra: az erdőtűzre.
Az erdő- és szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. Tavaly mintegy 22 ezer tűzeset történt, eloltásuk a katasztrófavédők, tűzoltók nagyjából 170 ezer munkaóráját vette igénybe.
A szabadtéri tűzesetek okai a legkülönfélébbek lehetnek, de legtöbbjük emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság éppen ezért kiemelt feladatként kezeli a vegetáció-tüzek megelőzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást, tájékoztatást.
Megkezdődött az avar és a növényi hulladékok égetésének időszaka is, ilyenkor fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőkön kívüli területeken is, hiszen a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat. A tüzet felügyelet nélkül hagyni nem szabad, a tűz gyújtójának pedig mindig gondoskodnia kell az eloltásról is. A szabad területen történő tűzgyújtás, továbbá a tarló és a növényi hulladékok égetésének tűzvédelmi előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.
Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás megfelelő feltételeket teremt az ilyen tűzesetek kialakulásához, továbbterjedéséhez. Erdőtűz-veszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni.
Forrás: BP
piromániás hibbantak ezek, pár éve az egyik szomszédom leégette a mellette lévő szarvasmarha és sertés telepet, ilyen felelőtlen gyújtogatással.