A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága tavaly teljesítette az elvárásokat. A vagyonvédelmi szektor ugyan nem lóg ki a gazdaság más területeinek sorából, ám mégis szívszorító látni, hogyan verik át itt a munkavállalókat – nyilatkozta Sors László. A NAV bűnügyi elnökhelyettesét az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük.
– Mint bűnügyi elnökhelyettesnek mi a feladata?
– Elsősorban azért felelek, hogy a Bűnügyi Főigazgatóság működése törvényes legyen. Az elmúlt év nagy feladata volt számomra, hogy úgy ötvözzük az adóigazgatási, a vámigazgatási és a bűnüldözési módszereket, hogy azok a jogszabályoknak megfeleljenek, és a lehető leghatékonyabban elérjük a kívánt célt, az állami bevételek biztosítását. Bár a büntetőeljárásaink elsődleges célja a bűncselekmények felderítése, megelőzése és az elkövetők felelősségre vonása, emellett nagyon fontos cél, hogy a költségvetési bevételeket biztosítsuk. Másik, nem kevésbé fontos feladatom még, hogy a szervezet működjön és együttműködjön a NAV más szervezeteivel és a társszervekkel.
– A NAV, illetve a Bűnügyi Főigazgatóság munkatársainak belső ellenőrzése is a feladatai közé tartozik?
– Nem, külön szervezeti egység dolgozik ezen a területen. A Bűnügyi Főigazgatóságnak is van egy belső ellenőrzési vezetője, de magának a NAV-nak is van belső ellenőrzési főosztálya. Ugyanakkor a bűnügyi területért felelős elnökhelyettesként felügyelem a hivatal tevékenységét. A terület teljes működésére rá kell látnom, figyelnem kell arra, hogy szabályosan működik-e a szervezet. Ha a működésben anomáliát észlelek, akkor kezdeményezhetek ellenőrzést, erre többször volt is példa. Olyan fajta belső ellenőrzési, belső-elhárítási funkcióm azonban egyáltalán nincsen, amely a NAV dolgozókat ellenőrzi. Jó az együttműködésünk a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, amely a rendvédelmi-, és egyes közigazgatási szervek állományának belső ellenőrzését és feddhetetlenségének biztosítását látja el.
– A bűnügyek felderítéséhez ugyanolyan jogkörökkel rendelkeznek, mint a rendőrség? A párhuzamos nyomozati munkát hogyan lehet elkerülni?
– Igen, ugyanolyan jogkörökkel rendelkezünk, mint a rendőrség. A párhuzamosságokat úgy tudjuk elkerülni, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény pontosan meghatározza a hatásköröket. A NAV nyomozóhatósága főként az állami és/vagy az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekményekkel foglalkozik. Számos bűncselekményi kör van az említett költségvetést sértő bűncselekmények mellett, amelyekkel foglalkoznunk kell, ilyen például a hamis termékekhez, a szerzői jogokhoz kapcsolódó bűncselekmények, a pénzmosások felderítése, a határátlépéseket érintő bűncselekmények és az ezekhez kapcsolódó irathamisítások.
– A gazdasági bűncselekmények felderítése igényel speciális tudást?
– Vannak olyan bűncselekmények, mint például a költségvetési csalás, amely a laikus polgárok számára igazi talány. Az emberek többségének fogalma sincs mit is jelent ez, mert ahhoz hogy valaki értse mit jelent az adókötelezettség nem teljesítése, ahhoz előbb tudni kellene, hogy mit jelent az adókötelezettség. Ez egy másik jogszabályban van meghatározva. A gazdasági életet rengeteg törvény szabályozza, e téren speciális tudás halmozódott fel a bűnügyi főigazgatóság munkatársainál. Törekszünk arra, hogy kollégáink az általános nyomozói ismereteken túl speciális képzésekben vegyenek részt, szerezzenek diplomát, képesítést.
– Milyen évet zártak 2013-ban?
– Kicsit még korai a kérdés, jelenleg a bűnügyi szolgálati ág eredményeiről tudok nyilatkozni. Hoztuk a 2012-es szintet, amikor is nagyon jó eredménnyel zártunk. 2012-ben az általunk felderített bűncselekmények száma 14 389, míg idén 12 440 volt. Ez a 13,6 százalékos csökkenés első látásra nem tűnik túl jó eredménynek, ám ha figyelembe vesszük, hogy a 2012-es bűncselekmények elkövetési értéke 121,03 milliárd, míg az idei hasonló érték 121,57 milliárd forint volt, akkor jól látszik, hogy ugyan kevesebb bűncselekményt derítettünk fel, ám sokkal több olyat, amelyet nagy értékre követtek el. Továbbá van még egy paraméter, ami fontos: a bűnös vagyonértéke, amit el tudtunk vonni, megmentve ezt az összeget a költségvetés számára. Ez a szám 2013-ban 24,41 milliárd forint volt, míg a 2012-es érték ennél kicsivel jobb volt 27,02 milliárdos értékkel, de ez egy 2012 végi kilencmilliárdos zárolásnak volt köszönhető. Az, hogy az elkövetési érték több mint húsz százalékát tudtuk biztosítani, európai viszonylatban is kiváló eredmény. Érdemes tudni, hogy 2010-et megelőzően ez az arány tíz százalék alatt volt. Összességében tehát úgy érzem, hogy nagyon sikeres évet zártunk tavaly.
– Az elmúlt év miben különbözött a korábbiaknál?
– Úgy gondolom, hogy egyre innovatívabbak vagyunk. Folyamatosan fejlesztjük a módszereinket, folyamatosan törekszünk arra, hogy az adóigazgatási és a rendvédelmi szervek együttműködése egyre harmonikusabbá váljon. Offshore vállalatok jogszerűtlen tevékenységének felderítésével kapcsolatban értünk el sikereket ott, ahol a hagyományos adóigazgatási eljárások csődöt mondanak. Ezen a területen egyre hatékonyabban tudjuk használni a bűnügyi- és a pénzmosás elleni eszközrendszereket. Tavaly a NAV kezdeményezésére történt egy olyan jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a pénzmosás elleni szervezetek már az adóhatóságnak is átadhatnak közvetlenül információt, nem csak a bűnüldöző szervezeteknek.
– A vagyonvédelmi vállalkozások hogyan teljesítettek?
– Tavaly 69 esetben kellett büntetőeljárást indítanunk vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás ellen.. Ez nem 69 vállalkozást jelent, hanem jóval többet, mert a 69 külön nyomozásból néhány több vállalkozást is érintett. Az adóigazgatás 338 ellenőrzést végzett a vagyonvédelmi vállalkozásoknál, ez ugyancsak jóval több, mint 338 társaságot érintett. A büntetőeljárások során 3,5 milliárd forint elkövetési értéket állapítottunk meg ebben a szektorban, míg az adóigazgatás 13,1 milliárd forint adóhiányt állapított meg.
– Ezek más szektorokhoz képest milyen arányok?
– Azt nem lehet állítani, hogy a vagyonvédelmi szektor patyolat tiszta volna, ám az is biztos, hogy nem lóg ki a gazdaság más területeinek sorából. Látjuk, hogy milyen elkövetési magatartások érvényesülnek, erősen jellemző az alvállalkozói beszámlázás; amióta pedig csak egy alvállalkozó lehet, azóta munkaerő-közvetítő társaságtól veszik kölcsönbe a munkavállalókat, akiket vagy bejelentenek vagy nem, de a legritkább esetben fizetik meg a munkavállalói járulékokat. Így tudnak viszonylag olcsón szolgáltatni, és így rontják le saját piacukat. Látjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzést a ritka kivételtől eltekintve adócsalásra használják. Ami szerintem a legnagyobb baj, hogy nem csak az államot verik át, hanem a munkavállalókat is. És ez szívszorító.
Forrás: Biztonságpiac.hu
(Az interjú a Biztonságpiac 2013 évkönyvben jelent meg 2014 februárjában.)
