Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a gülenista hálózatnak volt a tagja, amelyet a török vezetés a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol.
A nemzetközi mozgalom vezetője, a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, a török származású muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Bár Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez, hálózatát Ankara a puccskísérletet követően fegyveres terrorszervezetnek nyilvánította. A hivatalos álláspont értelmében a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így az igazságszolgáltatásba is.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott.
Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült. A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal. Arslan egykor a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként dolgozott.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket és újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak, mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
Az Európa Tanács tagja – amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja – az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért, amely nem közvetlenül csak a puccsistákat, de a gülenista mozgalom támogatóit is sújtja.
Lassan kjoncentrációs táborrá változik az ország.