Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére jelölt Gina Haspel vissza akart lépni, mert részt vett a terrorizmussal vádoltak kínzásos kihallgatási programjában – közölte a The Washington Post.
A lap meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, Haspel jelezte a Fehér Háznak, szívesen visszalépne a jelöltségtől, mert így nem kellene elmennie a szerdán tartandó szenátusi meghallgatásra.
Haspel – aki a CIA igazgató-helyettese – pénteken a Fehér Házban járt, ahol részletesen beszámolt az ügynökség kínzásos kihallgatási módszereiről, és személyes szerepéről a programban. Akkor jelezte, hogy visszalépne a jelöltségtől, majd visszatért Langleybe, a CIA virginiai központjába.
Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője és Marc Short, az elnöki hivatal jogi ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetője még pénteken Langleybe utazott, és órákon keresztül tárgyalt Haspellel. Huckabee Sanders nem kívánt részletekkel szolgálni a hosszas megbeszélésről, de – a The Washington Postnak – azt mondta: Haspel „a jók között is a legjobb”.
A Fehér Ház szombaton délután erősítette meg, hogy változatlanul Haspel Trump jelöltje a posztra
Raj Shah, a Fehér Ház helyettes szóvivője a The Washington Post kérésére így fogalmazott: Haspel magasan képzett jelölt, aki több mint három évtizedet szentelt az ország szolgálatának, és alkalmasságát nem befolyásolják a pártos megfontolásból megfogalmazott bírálatok.
Az amerikai elnök a múlt hónapban jelölte Haspelt a CIA élére, mivel elődje, Mike Pompeo külügyminiszter lett. Jelölése azonnal vitát kavart. Bár 33 éve a CIA munkatársa, többnyire fedett ügynökként tevékenykedett, és a kínzásos kihallgatási programban játszott szerepe miatt egyes törvényhozók azonnal fenntartásaikat fogalmazták meg kinevezése miatt.
Az ellentmondásosnak ítélt és azóta már meg is szüntetett programot George W. Bush hirdette meg a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után. A terrorizmussal, vagy az al-Kaida terrorszervezethez fűződő kapcsolatokkal gyanúsítottakat kínzással, köztük a vízbefojtás szimulálásával próbálták meg vallomásra bírni. A foglyokat részben a külföldön létrehozott titkos börtönökben hallgatták ki. Haspel állítólag 2002-ben a Thaiföldön létrehozott egyik titkos börtönben irányította a kihallgatásokat.
Haspel munkájának legtöbb részlete ma is titkos, ezért a szenátusi meghallgatáson sem fedhető fel. A megszüntetett kihallgatási programról és a titkos börtönökről szóló dokumentumokat – feljegyzéseket és videókat – 2005-ben megsemmisítették.
