A török hadiipar a közel-keleti fegyverpiacot vette célba, és muzulmán országként jó esélyei vannak a sikerre, bár egyelőre a különböző embargók miatt egyelőre korlátozottak lehetőségei.
Törökország 2004-ben indította a hazai fegyvergyártást nemzeti prioritásnak minősítve növekvő kormánytámogatással hadiipari kutatási és fejlesztési programját, segítve a magánvállalatok ambíciózus célkitűzését, hogy jelentős fegyverexportőrré váljanak. Ennek viszont messzeható geopolitikai és stratégiai következményei lehetnek – írta a Southeast European Times.
A politika mindenesetre sikeresnek bizonyult: az évtized eleji 200 millióról tavaly már közel 1 milliárd dollárra emelkedett a török fegyverkivitel. Az Ankarát hadiipari központtá tenni akaró kormánypárt eltökélt szándéka a külföldön is jól értékesíthető high-tech harceszközök – vadászgépek, helikopterek, dronok – gyártása. A térségbeli exportlehetőségeket alátámasztja a kormány konzervatív muzulmán politikája és kapcsolatai az arab világgal. Ennek ellenére a török gyártók nehezen tudnak betörni az amerikaiak, európaiak és a kelet-ázsiaiak uralta piacra.
Az Öböl-parti államokkal mélyülő katonai együttműködés elsőrendű célja azonban nem a fegyvereladás, hanem azon keresztül Törökország regionális befolyásának erősítése. Ez nem lenne ellenére a szunnita erőknek, akik támaszra találhatnának a törökökben a síita Iránnal szemben. Az ankarai tervekbe azonban belekavart az „arab tavasz”, ennek kapcsán Szíriával való viszonyának megromlása, és egyelőre kiszámíthatatlan a térségbeli események hatása.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
