Törökország elítéli, hogy NATO-szövetségese, az Egyesült Államok kizárja az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatt.
Az ankarai külügyminisztérium csütörtökön közleményben felszólította Washingtont, hogy álljon el ettől a „hibás” lépéstől, mert „gyógyíthatatlan sebeket ejt vele” stratégiai partnerségükön. A döntés egyoldalú, és sem a szövetségi lelkülettel nem fér össze, sem legitim alappal nem rendelkezik – hangsúlyozták.
Miként nem igazságos kizárni az F-35-ös program egy fő partnerét, Törökországot a fejlesztésből, úgy az az állítás is hamis, hogy az Sz-400-as ütegek gyengítenék az F-35-ösök képességeit – olvasható a közleményben.
A tárca emlékeztetett arra, hogy Ankara egy közös vizsgálóbizottság megalakítását javasolta a két rendszer összeférhetőségének ügyében, de az amerikai fél nem reagált a felvetésre. A török külügyminisztérium szerint ez nyilvánvalóan azt mutatja: az Egyesült Államokból hiányzik a jó szándék arra, hogy megoldják a kérdést.
A török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin telefonon beszélt John Boltonnal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóval. A szóvivő hivatala azt közölte, hogy Kalin Törökország nemtetszését fejezte ki Boltonnak az Egyesült Államok döntése miatt. Kalin a beszélgetés során leszögezte, hogy az amerikai lépés nincs összhangban a G20 csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján elhangzottakkal, amelyen Recep Tayyip Erdogan későbbi beszámolója szerint Donald Trump maga fogalmazott úgy, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát. Kalin aláhúzta: a török-amerikai kapcsolatok „egyoldalú előírások mentén nem tudnak egészséges módon alakulni”.
Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház szerdán leszögezte: lehetetlenné teszi Törökország további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó gépek fejlesztési programjában, hogy orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszereket vásárol. „Az F-35-ös nem fér meg egy orosz hírszerzési platformmal, amelyet arra fognak használni, hogy adatokat gyűjtsenek a gép képességeiről” – áll az amerikai elnök hivatalának közleményében.
A Fehér Ház ugyanakkor igyekezett valamelyest mérsékelni a döntés negatív hatását az amerikai-török viszonyra, mondván, Washington továbbra is „nagyra értékeli” stratégiai kapcsolatát Ankarával. „NATO-szövetségesekként kapcsolatunk sokrétű, és nem csak az F-35-ösre összpontosul. A hadseregeink közötti kapcsolatok erősek, és folytatni fogjuk átfogó együttműködésünket Törökországgal annak tudatában is, hogy az Sz-400-as rendszer törökországi jelenléte korlátokat jelent” az együttműködés terén – közölte a Fehér Ház.
Később Ellen Lord, az amerikai védelmi tárca államtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy fel kell függeszteni Ankara részvételét, és kezdeményezni kell a kizárását. Törökország több mint kilencszáz alkatrészt készít a harci repülőgéphez, ezért az ellátási lánc átrendezése 500-600 millió dollárjába fog kerülni Washingtonnak – jelezte. Arra is rámutatott, hogy Törökország „sajnálatos módon” munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket veszít el. Szintén elesik attól a kilenc milliárd dollárosra tervezett osztaléktól, amely a fejlesztési program idejére járna.
Lord bejelentette: a török pilótáknak és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek július 31-éig el kell hagyniuk az Egyesült Államokat.
A nagy hatótávolságú, Sz-400-as rakétaelhárító rendszerek alkatrészei múlt péntek óta folyamatosan érkeznek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra, még kiélezettebbé téve az utóbbi hónapokban már amúgy is feszült török-amerikai viszonyt.
Trump azt mondta: a viszony Törökországgal „nagyon összetett” lett, és ő személy szerint is tárgyal erről telefonon a török vezetéssel. Mint fogalmazott: Ankara eddig több mint száz F-35-ös vadászbombázót rendelt, de többet valószínűleg nem rendelhet.
Az Optimar török közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint a török társadalom 63,9 százaléka úgy véli: Ankarának még akkor sem kellene meghátrálnia Washingtonnal szemben az Sz-400-asok miatt, ha az Egyesült Államok emiatt embargót vezetne be ellene. A kimutatás alapján ilyen esetben az emberek 8,9 százaléka tartaná helyesnek a meghátrálást.
