Az Anonymous a Szcientológiai Egyház elleni – 2008-ban végrehajtott – támadásával kezdte pályafutását, igazából azonban 2010-ben került az érdeklődés homlokterébe, amikor egymás után vette célba azokat a pénzügyi szolgáltatókat, amelyek nem engedtek adományt küldeni az amerikai diplomáciai táviratokat kiszivárogtató WikiLeaksnek.
Azóta a társaság igencsak szerteágazó tevékenységet folytatott. Céltáblájukon voltak/vannak az elnyomó rezsimek – korábban Tunézia és Egyiptom, illetve jelenleg is Szíria. Ellenségnek tekintik a tagjaikat letartóztató államok (például Spanyolország vagy Törökország) kormányát és rendőrségét. Nem kímélik az állami biztonsági szállítókat és más nagy cégeket sem.
Tavaly egyebek mellett júliusban megtámadták a Monsanto mezőgazdasági óriást, nyolc gigabájtnyi dokumentumot emeltek el az olasz kritikus informazikai infrastruktúráért felelős kormányszerv, a CNAIPIC rendszeréből, betörtek egy amerikai kormányzati szállító, a Mantech hálózatába, megszerezték 45 ezer ecuadori rendőrtiszt adatait (az ottani kormány fenyegetéseit megbosszulandó), s ha ennyi nem lenne elég, lejárató tartalmat csempésztek a szíriai hadügyminisztérium site-jára.
Mit csinált eközben az érintett országok rendőrsége? Július elején közös olasz-svájci akcióval 15 Anonymous-tagsággal vádolt hackert vettek őrizetbe. Két héttel később az Egyesült Államokban tartóztattak le 16 gyanúsítottat, akik vélhetőleg részt vettek a PayPal elleni 2010. decemberi támadásban. Ugyanakkor brit földön egy tizenévest, Hollandiában pedig négy személyt helyeztek vád alá.
Válaszul a letartóztatásokra, augusztus első napjaiban az Anonymous tíz gigabájtnyi amerikai rendőrségi adatot tett közzé. A csomagba 11 állam 76 rendőrségi site-jából kerültek személyi információk, azonosítók. Nem hiányoztak besúgók és hitelkártyák adatai sem.
Augusztus végén aztán a brit rendőrök három letartóztatást foganatosítottak, szeptember végén pedig Amerikában emeltek vádat egy trió ellen. Ez utóbbi Anonymous-sejt akár 15 év börtönt is kaphat.
Októberben ismét a hackerek ragadták magukhoz a kezdeményezést – legalábbis a hírek terén. Áldozatuk ezúttal Vikram Pandit, a Citigroup vezérigazgatója volt. Az Anonymoushoz tartozó CabinCr3w becenevű csoport a nagyhatalmú üzletemberről azért tett közzé egy sor személyes információt, hogy így álljon bosszút a Wall Street ellen tüntető hackerek letartóztatásáért.
Amikor Izrael feltartóztatott két hajót, mely fedélzetén aktivistákkal Törökországból a gázai övezetbe tartott, az Anonymous a „kalózkodást” elítélő videót tett közzé, s site-jaik lebénításával fenyegette meg az izraeli biztonsági erőket. November 4-én rövid ideig azután elérhetetlen volt a Moszad és a Shin Bet hírszerző szolgálat, valamint az izraeli hadsereg webhelye. Az illetékesek cáfolták, hogy mindez támadás miatt történt volna, s hangsúlyozták: csak rendszerhibáról volt szó.
Utolsóként egy másik novemberi incidenst említünk. Az Anonymous kilőtte El Salvador kormányzati site-jait. Az elnök webhelyét akkor kapcsolták le a szakemberek, amikor egyetlen nap alatt 30 millió látogatást regisztráltak… Hasonló sorsa jutott, elosztott szolgáltatás-megtagadási (DDoS) támadás áldozatául esett a törvényhozás, a rendőrség, az igazságügyi és a munkaügyi minisztérium site-ja. Az Anonymous nemtetszését a latin-amerikai ország kormányának emberi jogi politikája váltotta ki – áll a VírusBuster hírlevelében.
