A 2016-os eredmények szerint a hírműsorokban még mindig nagy számban fordulnak elő a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradások. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmányából, amelyben négy hazai televízió- és két rádiócsatorna híradóit
vizsgálták.
A tanulmány megállapította azonban azt is, hogy mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradnak az ilyen jellegű híradások. A hatóság egy másik fókuszú legfrissebb reklámelemzése kimutatta, hogy fél év alatt az új televíziós hirdetések egymillió alkalommal kerülnek a képernyőkre. A Médiatanács e heti ülésén döntött arról is, hogy 110 millió forint értékben lehet pályázni közösségi televíziók és rádiók műszaki fejlesztésére.
Egy hírműsor sem lépte át tavaly a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló (bulvár) bűncselekmények bemutatásában. Ez szerepel a Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben, amelyben az NMHH hat hírműsort vizsgált – a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót és a TV2 Tényeket. A rádiók hírműsoraiban csökkent, a televíziókéban nőtt az ilyen jellegű hírek száma az előző évhez képest.
A legtöbb, a kategóriába tartozó beszámolót 2016-ban a Tények adta közre, amely 19,8 százalékos arányszámával épphogy nem lépte túl a törvényi maximumot. Az RTL Klub Híradójában 14,1 százalékban, a Duna TV hírösszefoglalójában 1,6 százalékban, az M1 esti híradójában pedig 1,4 százalékban szerepeltek a szóban forgó összeállítások. A hallgatók a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában találkoztak a jelenséggel (0,7 százalék), a Class FM műsorában tavaly november közepéig 3,3 százalékos volt a kategóriába sorolható hírek aránya.
A közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények, azaz a komoly társadalmi hatással bíró bűnügyek részesedése – például politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek – nem változott számottevően 2015-höz képest: megoszlásuk 7,7 és 13,4 százalék között mozgott. A televízióban a közszolgálati csatornák esetében a terrorcselekmények voltak a meghatározóak, a TV2 a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, az RTL Klub pedig a politikát érintő bűneseteket szerepeltette a leggyakrabban.
Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó hírek” vizsgálatára is. Ezek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló
riportokat. A Tények 52,6 százalékát, az RTL Klub Híradó 42,5 százalékát tették ki az ilyen összeállítások, ami 2015-höz képest emelkedést mutat (Tények: 49,1 százalék, RTL Klub Híradó: 36,9 százalék). A teljes tanulmány jövő hétfőtől elolvasható az NMHH honlapján.
