Az elmúlt évben eszkalálódott migrációs hullám, és a novemberi párizsi terrorcselekmények tükrében különösen felértékelődik a magánbiztonság szerepe Európában éppúgy, mint Magyarországon, hiszen a rendőrség önmagában és egyedül nem képes garantálni az állampolgárok teljes körű biztonságát. Mindehhez azonban nem csupán átfogó, európai szintű ágazati szabályozásra, de a vagyonőrök társadalmi megítélésének javítására is szükség van. Ez utóbbi pedig nem lehetséges anélkül, hogy létre ne jönne az ágazat tudományos szakmai háttere – hangzott el a magánbiztonság társadalmi megítélését vizsgáló, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE RTK) rendezett múlt heti konferencián.
A vagyonőrök társadalmi megítélése attól függ, hogy kit kérdezünk meg erről – hangzott el az NKE RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéke és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) által közösen szervezett konferencián. Német Ferenc, a kamara elnöke szerint senki nem vitatja, hogy vagyonőrökre szükség van, kritikával pedig legtöbbször azok illetik a biztonsági őröket, akik valamilyen incidensbe keveredtek velük.
Az NKE RTK MÖRT és az SZVMSZK közös konferenciáján Boda József vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja hangsúlyozta: meg kell teremteni a magánbiztonság tudományos hátterét Magyarországon, valamint tudományos értékű kutatásokat kell végezni az ágazat társadalmi szerepéről. Mint arra Boda rámutatott: a rendőrség egyedül és önmagában nem képes biztosítani az állampolgárok teljes körű biztonságát, ehhez pedig szükség van a civil szervezetekre éppúgy, mint a magánbiztonsági piac szereplőire is.
A rendezvényen tartott előadásában Német Ferenc, a szakmai kamara elnöke az elmúlt időszakban a hazai magánbiztonsági piacot érintő változások közül kiemelte a panaszkezelési gyakorlat változását. A korábbi gyakorlatot tavaly év elején megyei és országos szintű, panaszkezelés váltotta fel, a vagyonőrök intézkedéseivel kapcsolatos állampolgári észrevételek és ügyek kezelése ezzel az SZVMSZK hatáskörébe került. Német szerint az azóta benyújtott, több száz panaszt sikeresen tudták kezelni a kamaránál, így ezek az ügyek nem kerültek bírósági szakaszba, az SZVMSZK sikerrel töltötte be „mediátori” szerepét. A kamara elnöke rámutatott: sok esetben maguk a biztonsági őrök tettek panaszt munkáltatójukkal szemben, és az SZVMSZK közreműködésének köszönhetően a munkaügyi és a foglalkoztatást érintő panaszokat sem kellett jogi útra terelni.
Mindazonáltal a szakmai kamara is szeretné, ha friss, aktuális tanulmányok készülnének a vagyonőrök társadalmi megítéléséről. A jó tapasztalatokból, illetve a piacon látható jó gyakorlatokból (best practice) olyan rendszert kell képezni, amely a szakma egészére nézve előrelépést jelenthet. E tekintetben Német szerint példaértékű volt a néhány éve a bankbiztonsági területen indult hasonló kezdeményezés.
Christián László, az NKE RTK Magánbiztonsági Tanszékének vezetője elmondta, hogy az NKE RTK-n a megújuló biztonsági szakirányon olyan korszerű, a piacon is jól hasznosítható ismereteket igyekeznek átadni a nappali és levelezős hallgatóknak, mint például a kibervédelem, az adatvédelem, a magánnyomozás vagy az üzleti hírszerzés. Összesen negyven tantárgy járja körül a magánbiztonság különböző szakterületeit, az öt fő tárgyat pedig már teljesen új tankönyvekből oktatják a felkészült oktatók.
A tanszék eddig tíz magánbiztonsági céggel, szakmai partnerrel, valamint önkormányzati rendészeti szervvel kötött együttműködési megállapodást, akik közül többen nem csupán szakmailag, de pénzügyileg is támogatják a biztonsági szakirányú egyetemi képzést. A tanszékvezető szerint a magánbiztonsági képzés számára a magánbiztonsági piac számít „megrendelőnek” hiszen az intézmény a szakma számára képez szakembereket. Ebből kifolyólag a magánbiztonsági vállalatok észrevételei alapján finomítják a konkrét oktatást, a tananyagot.
A tanszékvezető szerint Magyarországon is meg kell teremteni a magánbiztonság szakirodalmát a tudományos utánpótlás nevelése érdekében.
Christián szerint napjainkban a magánbiztonság szerepe és piaci is vitathatatlanul megnőtt, nemzetközi viszonylatban öt-tíz százalék körüli bővülésről lehet beszélni. Éppen ezért olyan alapos, átfogó helyzetértékelés kell, amiből következtetni lehet arra, hogy mi az elvárás a magánbiztonsággal szemben. A privát biztonsági szolgálatok társadalmi megítélése olyan sarokpont, amivel Magyarországon is foglalkozni kell. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont a vagyonőrök képzése sem, hiszen 2009-es kutatás szerint a hazai magánbiztonságban foglalkoztatottak ötven százalékának még érettségije sem volt, az egyetemet végzettek aránya pedig mindössze két százalék volt.
A tanszékvezető és egy amerikai professzor közös, aktuális magánbiztonság társadalmi megítélését vizsgáló kutatásából az derül ki, hogy a rendőrséggel összehasonlítva a vagyonőrök teljesítményét kevésbé pozitívan ítéli meg a lakosság. A biztonsági őrök megítélése igencsak vegyes képet mutat, az viszont a külföldi kutatásokból jól látható, hogy az emberek viszonylag keveset tudnak a vagyonőrök munkájáról. A paradigmaváltásnak a szakszerűség és a jogszerűség irányába történő elmozdulásnak kell lennie – hangsúlyozta előadásában Christián. A szakember szerint a párizsi terrorcselekmények és az elmúlt egy év eseményei nyomán a biztonság iránti egyéni igény össztársadalmi szinten is fokozódik, mindez pedig felértékeli a magánbiztonság lehetőségeit. A tanszékvezető szerint ugyanakkor az Európai Unió egészének régi adóssága egy általános, a magánbiztonságot összeurópai szinten megközelítő szabályozás megalkotása.
Janza Frigyes vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja előadásában hangsúlyozta: a testület mindent elkövet annak érdekében, hogy a magánbiztonság önálló diszciplina legyen. Bár az egyetem elsősorban az állam számára képez szakembereket, azt Janza szerint pedig nehéz megértetni a döntéshozókkal, hogy a magánbiztonság másod-, illetve harmadlagos hatással bír a közbiztonságra, ezért kiemelten fontos, hogy megfelelő szakember-állományt képezzenek a piaci szereplők számára.
