Németországban ügyészségi vizsgálat indult Angela Merkel kancellár mobiltelefonos kommunikációjának feltételezett amerikai titkosszolgálati megfigyelése miatt. A kancellár lehallgatására utaló adatokat kiszivárogtató Edward Snowden a német legfőbb ügyészség kérése ellenére nem vesz részt az eljárásban.
Harald Range szövetségi legfőbb ügyész szerdai bejelentése szerint a nyomozóhatóság kémtevékenység úgynevezett kezdeti gyanúja miatt indított nyomozati eljárást „ismeretlen tettes ellen a kancellár egy mobiltelefonjának lehetséges megfigyelésével összefüggésben”.
Az előzetes vizsgálat során számos arra utaló jelet találtak, hogy „amerikai titkosszolgálatokhoz tartozó ismeretlen személyek” megfigyelhették Angela Merkel egyik mobiltelefonját — mondta Range.
A nyomozóhatóság hónapok óta foglalkozik az üggyel, és felajánlotta Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjának, Edward Snowdennek azt a lehetőséget, hogy közölje információit az NSA esetleges németországi tevékenységről.
Snowden azonban nem kívánt élni a németországi ügyvédén keresztül felajánlott lehetőséggel – mondta szerdán kora este Karlsruhéban tartott sajtótájékoztatóján a legfőbb ügyész, aki nap közben Berlinben zárt ülésen számolt be az eljárásról a törvényhozás alsóháza (Bundestag) jogi bizottságának.
Range a tájékoztatón elmondta, hogy június 1-jével megkezdte működését egy új szervezeti egység, amely az informatikai kémkedéssel foglalkozik. Ez az osztály dolgozik a „Snowden-NSA-ügyön” is. A hivatalos eljárás kedden kezdődött.
Arra a kérdésre, hogy amerikai kormányzati szervezetek képviselőit is kihallgatják-e, a legfőbb ügyész azt mondta, egyelőre nem hallgatnak meg tanúkat, hanem dokumentumokat próbálnak gyűjteni. Felkérték valamennyi érintett német állami szervet, köztük a titkosszolgálatokat is, hogy osszák meg értesüléseiket a legfőbb ügyészséggel, és segítséget kérnek azoktól a német médiumoktól is, amelyek azt állítják, hogy rendelkeznek az Edward Snowden által az NSA-tól tavaly kiszivárogtatott szigorúan titkos ügynökségi iratokkal.
Azt is csak később lehet megállapítani, hogy szükséges-e Edward Snowden tanúkénti kihallgatása – tette hozzá a legfőbb ügyész.
A német sajtó a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva Merkel mobiltelefonjának megfigyelése mellett arról is írt, hogy az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA és brit partnerszervezete, a GCHQ német állampolgárok tömegeit érintő adatgyűjtő tevékenységet folytatott. Ezzel kapcsolatban Harald Range azt mondta, hogy a német hatóságokhoz eddig már csaknem kétezer feljelentés érkezett ebben az ügyben, de egyelőre nem jutottak olyan adatok birtokába, amelyek alapján büntetőjogi eljárást indíthatnának.
Ugyanakkor a kancellár mobiltelefonos kommunikációja körüli ügy felgöngyölítése során napvilágra kerülhetnek tények, amelyek indokolttá tesznek egy újabb eljárást a német állampolgárok esetleges tömeges megfigyelése ügyében – mondta Range.
Sajtóbeszámolók szerint az NSA-tól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett.
A leleplezés feszültséget okozott a német és az amerikai kormányzat viszonyában. Berlin kezdeményezte, hogy kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés tiltásáról, de a washingtoni vezetés ellenállása miatt ez a terv lekerült a napirendről.
Az ügy feltárására a Bundestag áprilisban vizsgálóbizottságot alakított — írja az MTI.
